Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VII. Védjegylélektan

Ezeknél a védjegyeknél tehát a védjegy mondanivalója szó, ábra és szín segítségével háromszoros asszociációs hatás révén vésődik bele a fogyasztó emlékezetébe.

A védjegy értékét rontja azonban az az eljárás, ha a kombinált védjegy szó és ábraelemei között semmiféle összefüggés nincs. (Lásd az egységre való emlékezés lélektani szabályáról mondottakat.) Az egymással értelmi összefüggésbe nem hozható elemek ugyanis egymás emlékezeti hatását kölcsönösen lerontják, a visszaemlékezést megnehezítik, az ilyen védjegyek ezért általában jóval nehezebben jegyezhetők meg, mint azok a kombinált védjegyek, melyeknek szó és ábraelemei ugyanazt a gondolatot fejezik ki.

c) A védjegy használata, illetve reklámozása

A védjegy reklámozása vagy reklámozás nélküli használata a legfontosabb az emlékezést elősegítő tényezők közül. Magától értetődik, hogy minél gyakrabban látnak a fogyasztók egy védjegyet, akár magán az árun (kirakatban, bolti polcokon, magánszemélyeknél használat közben) vagy reklámozás során (plakát, sajtó, film stb.), annál jobban belevésődik a védjegy emlékezetükbe, s annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a vásárlás időpontjában a védjegyre való visszaemlékezés akaratlan vagy tudatos formában befolyásolni fogja a fogyasztókat az áruk kiválasztása alkalmával.

Mivel a védjegy használatához és reklámozásához rendkívül komoly gazdasági és jogi következmények fűződnek, ezekkel a kérdésekkel külön fejezetekben is foglalkozunk (IX. és XI. fejezetek).

10 A védjegy

145