Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
VII. Védjegylélektan
b) Motívumismétlés A ritmus lélektani követelményével számolva számos védjegy ugyanazt a motívumot többszörösen tartalmazza. Erre különösen a kombinált védjegyeknél találunk sok példát. Ezeknél igen gyakran előfordul, hogy a védjegy szóeleme ugyanazt a gondolatot fejezi ki, mint a védjegy ábraeleme. Az ilyen védjegyek ezáltal jobb, tartósabb benyomást keltenek, jobban bevésődnek az emlékezetbe, miáltal a védjegyek értéke jelentősen emelkedik, tekintettel arra, bogy a fogyasztó kétfajta módon is tudomást szerez a védjegy mondanivalójáról. Közismert igazság ugyanis, hogy a többször átélt asszociációs folyamat az emlékezésre serkentőleg hat. Ezért a kombinált védjegyek közül az ismételt motívumú védjegyek különösen értékesek. Amint a közölt példák (99—106. ábra) szemléltetik, a motívumok ismétlése a védjegy értékét rendkívüli módon emeli. Nem is beszélünk most arról a körülményről, hogy a közölt védjegyek egyik-másikának megválasztása az aszszociációs szempontokra tekintettel is rendkívül szerencsés volt, mert a „Palma” szóról és a stilizált pálmafa ábrájáról a forró égövi gumiültetvények, Micimackó ábrájáról a torkoskodás, a csehek fehér hattyújáról a tisztaság stb. jut eszünkbe. A motívumok ismétlésének egyik hatásos eszköze még a színek megfelelő alkalmazása. Például a „Kék Balaton” csokoládévédjegy (35. ábra), mely e szó és egy vitorlás ábrájának kombinációjából áll, kék alapszínen megjelenítve, vagy a „Búzavirág” kékítővédjegy (86. ábra), mely ebből a szóból és két kis búzavirág ábrájából áll, ugyancsak kék színben ábrázolva, hatásosan húzzák alá a szemlélőben a védjegy mondanivalóját. A színhatás segítségével tehát azok a motívumok ismétlődnek, amelyeket a kombinált védjegy már amúgy is szerencsésen kifejezésre juttat. 142
