Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VII. Védjegylélektan

Az export véd jegyekkel kapcsolatosan (III. fej. 4. pont) már rámutattunk arra is. hogy a védjegynek a külföldi vevők számára kimondhatónak kell lennie, pl. Petrofor, és nem szabad helytelen asszociációkat sem kiváltania, pl. Sáridon. Ezek a követelmények az érthetőséggel kapcsolatosak.

Az ábrás védjegyek érthetőségével szemben támasztott követelményeket csak negatívumokkal lehet meghatározni: a zsúfolt, zavaros, áttekinthetetlen ábrázolásmódú védjegyek mellőzendők.

2. AZ EMLÉKEZETI HATÁS ELÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

A védjegy felismerése a legtöbb esetben még nem váltja ki közvetlenül a kívánt cselekvést: egymagában a felismerés nem készteti a fogyasztót az áru megvásárlására.

A vásárlási óhaj rendszerint csak a megfelelő alkalom jelentkezésekor, a szükséglet akuttá válásakor, azaz a hiányérzet időpontjában jelentkezik. A védjegy tehát csak akkor éri el célját, ha észlelését követően még egy bizonyos idő után is érezteti hatását. Már Arisztotelész is különbséget tett akaratlan és tudatos visszaemlékezés között. Nyilvánvaló, hogy a védjegy olyan esetben éri el célját legjobban, ha a vele ellátott áru képzete a megfelelő szükségletérzet jelentkezésekor önkénytelenül (tehát akaratlanul) előtör az emberi emlékezetből. .Arra csak kivételesen, inkább csak luxuscikkeknél (pl. autó, fényképezőgép stb.) lehet számítani, hogy ilyenkor a fogyasztó agyában a valamikor észlelt, de közben elhomályosult védjegy iránti emlékezeti kutatás meginduljon (tudatos visszaemlékezés).

Az emlékezeti hatás elérésének egyik legfontosabb követelménye a megjegyezhetőség. Elősegíti ezenkívül az emlé137