Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)

IV. Megadott szabadalmakkal kapcsolatos eljárások az OTH és a bíróságok előtt

A megsemmisítési eljárás részletes alaki szabályait az Szt. 54. §-a és az Szt. 29. §-a tartalmazza.

Az Szt. 54. §-ának rendelkezései közül a következőket emeljük ki:

— a szabadalom megsemmisítését bárki kérheti;

— az OTH írásbeli előkészítés után, szóbeli tárgyaláson határoz a megsemmisítési kérelem felől;

— a megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból lehet folytatni;

— a megsemmisítési eljárásban egyezségnek nincs helye;

— a megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.

Megsemmisítési kérelem mintáját, valamint az arra adható szabadalmasi nyilatkozat mintáját közli a szakirodalom.20

Azt a körülményt, hogy a megadott szabadalom tárgya nem felel meg a törvényes előfeltételeknek, minden esetben a megsemmisítést kezdeményező kérelmezőnek keli bizonyítania (38. sz. jogeset).

E rendelkezések részben a polgári peres eljárásból kölcsönzött kontradiktórius eljárás szabályainak a szabadalmi eljárási jogba való átültetései (írásbeli előkészítés* szóbeli tárgyalás, költségviselés), részben pedig a megsemmisítési eljárás közérdekűségének elvét tükrözik.

Az Szt. indokolása is erről tesz említést, amikor azt mondja, hogy „az eljárás közérdekűsége indokolja, hegy a törvény a felek eljárási rendelkezési jogát korlátozza és lehetőséget ad az OTH-nak az eljárás folytatására akkor is, ha a megsemmisítési eljárás a felek között folyó eljárásból a megsemmisítést kérő kilépése folytán egy féllel folytatott eljárássá alakul át”.

Ugyancsak a közérdekűség szabályát tükrözi az az előírás is, hogy a megsemmisítési eljárásban egyezségnek helye nincs, továbbá az a rendelkezés, hogy az eljárást bárki kezdeményezheti anélkül, hogy igazolnia kellene, hogy a szabadalom fennállása érdekeit sérti. A megsemmisítési eljárás tehát közérdekű (actio publica), és e vonatkozásban közelebb áll az államigazgatási eljárás tárgyát képező jogviszonyokhoz* mint a polgári eljárási jog tárgyát képező jogviszonyok többségéhez.

Fontos eljárási szabályokat tartalmaz még az Szt. Vr. 29. § (2) bek. és (3) bek. is, E szerint:

— egy szabadalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet együtt kell tárgyalni;

— a megsemmisítési kérelmet elutasító jogerős érdemi határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazon szabadalom ellen bárki újabb megsemmisítési eljárást indítson.

Az első rendelkezés a pergazdaságosság szempontjait érvényesíti, a másik pedig az ítélt dolog (res judicata) általános eljárásjogi elvét juttatja kifejezésre a szabadalommegsemmisítési eljárás sajátos tényállására vonatkoztatva.

20 Iparjogvédelmi Kézikönyv. 212. old.

74