Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
III. Szabadalmazási eljárás
A különböző országok szabadalmi jogát több angol nyelvű kézikönyv (Manuel, Katzarov stb.) dolgozza fel. Magyar nyelven a „Külföldi szabadalmi és védjegyjog”17 c. jegyzet országonként, a „Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba”18 c. jegyzet pedig szintetikusan ismerteti azt. 12. Az OTH határozatának bírósági úton való megváltoztatása Az OTH elutasító határozata ellen annak kézbesítésétől számított 30 nap alatt a határozat megváltoztatására irányuló kérelmet lehet benyújtani a Budapesti Fővárosi Bírósághoz. [Szt. 57. § (1) bek. a) pont.] E kérelemben fel kell tüntetni a szabadalmi bejelentés adatait, vagyis alapszámát, címét, bejelentőjét stb., és az előírt illetéket kell leróni. A szabadalom engedélyezése tárgyában indított bírósági nemperes eljárás, együk oldalról a feltaláló, illetve jogutóda mint bejelentő, a másik oldalról a szabadalmat megadó vagy megtagadó iparjogvédelmi hatóság közötti államigazgatási jogviszony. A szabadalom engedélyezése tárgyában indított bírósági nemperes eljárások döntő többségét (az elmúlt évek statisztikai felmérései alapján a bíróság iparjogvédelmi ügyforgalmának mintegy 90%-át) a szabadalom engedélyezésével kapcsolatos jogviták képezték, olyan esetek, amelyek alapját a szabadalmi bejelentés elutasítása vagy korlátozása képezte. Ilyen tényállás mellett az OTH határozata bírói úton való megtámadásának célja a szabadalom engedélyezése. A szabadalom engedélyezése tárgyában a bíróság előtt indított eljárás valójában az OTH előtti eljárásnak más fórum előtt való meghosszabbodása, prolongációja. E körülményre tekintettel a bírósági eljárás jellege is alapvető egyezést mutat az OTH előtt folyó engedélyezési eljárással. Nevezetesen a bejelentő a bíróság előtti eljárásban is arra törekszik, hogy — bejelentését az OTH határozatában felhozott újdonságrontó anyagtól megfelelő szövegezéssel elhatárolja, vagy bejelentése újdonságát bizonyítsa (pl. új műszaki hatást eredményező kombináció, vagy hogy az a szakértő köteles tudását meghaladó műszaki megoldást tartalmaz). Az újdonság bizonyítása gyakran szakvélemény, beszerzésének kezdeményezésével történik, — igazolja, hogy bejelentése haladó jellegű (okiratokkal, szakvéleménnyel) stb. A szabadalomengedélyezési ügyekben biztosított bírói jogorvoslat hatályos szabályozásánál irányadó megfontolások alapján elmondhatjuk, hogy a szabadalom megadása a modern jogrendszerekben már régóta nem kegy, nem az uralkodó által adományozott privilégium, hanem normatív feltételek rendszerében intézményesített 17 Külföldi szabadalmi és védjegyjog. (Szerk.: Dr. Vida Sándor) 3. kiadás. BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978. 18 Somorjai: Bevezetés a külföldi szabadalmi jogba. Megjelent MIE-kiadásban, Budapest, 1982. 5* 67
