Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)

III. Szabadalmazási eljárás

előadónak osztják ki. A vizsgálat egyrészt alaki, másrészt érdemi, amint azt már említettük. Ha a bejelentési kérelem valamely előírt kelléke hiányzik, az előadó meghatározott határidő kitűzése mellett a hiányok pótlására szólíthatja fel a bejelentőt. Ilyen hiányosságok lehetnek egyrészt az irathiányok (hiányzik pl. a meghatalmazás, a jogutódlási irat, a szabályszerű rajz, szabályszerű leírás, kivonat stb.), másrészt előfordulhat, hogy a bejelentő a bejelentési kérvényen nem rótta le a megfelelő bejelentési illetéket, vagy egyáltalán nem rótt le illetéket. Megjegyezzük, hogy az elsőbbségi irar a bejelentést követő három hónapon belül minden külön felszólítás nélkül is benyújtandó. Ennek elmulasztása az elsőbbség elvesztését vonja maga után.

Ha a bejelentő az előírt határidő alatt a hiányokat nem pótolja, vagy a határidő^ meghosszabbítását nem kéri, az OTH a bejelentést elutasítja. (Vő.: 23. sz. jogeset.}/ A hiánypótlásra előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemmel lehet élni (lásd a III/8. részt).

Teljes vizsgálat lefolytatása esetén az OTH előadója a találmány tárgyára nézve az érdemi vizsgálatról szóló, az Szt. 45. § f) és g) pontjaiban előírt újdonságvizsgálatot végzi, valamint megvizsgálja a találmány tárgyának haladó jellegét, továbbá vizsgálatot végez arra nézve is, hogy nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom.

Az újdonságvizsgálal feladata annak megállapítása, hogy a műszaki megoldás, rendelkezik-e olyan új jellemzőkkel, amelyek alapján az az újdonság szempontjából szabadalmaztatható találmánynak minősíthető. Ennek során tehát megállapítandó, hogy a vizsgált műszaki megoldás, vagy ahhoz hasonló megoldás nyilvánosságra került-e már, vagyis fel kell deríteni a vizsgált műszaki megoldással kapcsolatban a technika állását a bejelentés elsőbbségi napjáig.

Amint azt már jeleztük, a találmánynak az újdonságon kívül még egyéb jellemzőkkel is kell rendelkeznie ahhoz, hogy az szabadalmaztatható legyen. E jellemzők jelentős részének elbírálásakor pedig éppen a technika állását veszik alapul. Ezért hangsúlyoznunk kell, hogy az újdonságvizsgálat során az OTH nemcsak azt vizsgálja, hogy a bejelentett megoldással teljesen megegyező megoldás létezik-e, hanem azt is, hogy hasonló megoldás van-e, és az milyen, továbbá adott esetben azt is, hogy ugyanazt a műszaki feladatot korábban hogyan oldották meg — persze, ha maga a feladat ismert volt. Éppen ezért nem mindig nézik át csak a vizsgált műszaki megoldással közvetlenül kapcsolatos nyomtatványokat, hanem gyakran célszerű a határterületen levőket is.

Az újdonságvizsgálattal kapcsolatban egyébként az OTH elsősorban a műszaki lényegre összpontosít, és nincs figyelemmel az összes részletkörülményre.

Tételezzük fel, hogy a vizsgált műszaki megoldás olyan izzólámpára vonatkozik, amelynek adott nyomású gáztöltés és meghatározott spirálkonstrukció mellett az a jellemzője, hogy a gáz töltésében minőségjavító célzattal hidrogéngáz is van, éspedig 5%-nál kisebb mennyiségben. Ez esetben a műszaki megoldás lényege az 5%-nál kisebb mennyiségű hidrogéngáz-adalék alkalmazása. Az újdonságvizsgálat ez esetben erre irányul és azokat a nyomtatványokat kell megkeresni, amelyek., hidrogéngáz-töltésű lámpákat írnak le.

58