Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)

III. Szabadalmazási eljárás

ben biztosítható, ha a főigénypont jellemzői közül egyet vagy többet elhagyunk, vagy más alkalmas jellemzővel helyettesítünk.

A magyar szabadalmi joggyakorlat szerint az aligénypontokba ismert jellemzők is felvehetők. Ez a felfogás onnan ered, hogy az igénypontsorozat aligénypontjai közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak a főigényponthoz. Tekintettel arra, hogy a főigénypontnak elvileg újdonságot kell tartalmaznia, ezen újdonsággal együtt, illetőleg ehhez kapcsolódva az önmagában ismert jellemző is új találmány tárgyának jellemzőjévé válik.

A magyar joggyakorlat az igénypontok fogalmazásában vagylagosságot is megenged. Sok esetben alkalmazzuk az „és/vagy” kötést, amely az egyik és másik jellemző együttes alkalmazására, illetve ezen két jellemző vagylagos alkalmazására utal.

Az igénypontokban, ha a szabadalmi bejelentésben rajzok is vannak, hivatkozni kell azokra, mégpedig az egyes alkatrészek megnevezése után az azokhoz tartozó hivatkozási számokat vagy jeleket zárójelben tüntetjük fel. Emlékeztetünk arra, hogy a leírásban a hivatkozási jeleket mindig zárójel, idézőjel és gondolatjel nélkül, az alkatrészek megnevezése előtt alkalmazzuk. Ugyanígy lehet az igénypont végén, vagy közben is a megfelelő ábrákat megjelölni.

Amennyiben a szabadalmi bejelentéshez több elsőbbségi nap tartozik, akkor a szabadalmi leírás fejlécében az elsőbbségi napokat feltüntető időpont után célszerűen fel lehet tüntetni, hogy melyik elsőbbségi naphoz melyik igénypontok tartoznak, míg az igénypontsorozatban az egyes igénypontok után — zárójelben — fel kell tüntetni az igényponthoz tartozó elsőbbségi napot.

Mint már említettük, az eljárási szabadalom igénypontjai védik az eljárás szerint készült terméket is.

A növényfajtákra vonatkozó szabadalmi bejelentések alakiságai tekintetében a III—OTH—1983. sz. hirdetmény 7. pontja értelmében az előzőekben ismertetett előírásokat a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a leírásnak a növényfajtát az azonosításhoz szükséges mértékben kell ismertetnie a közismert növényfajtáktól megkülönböztető alaktani, élettani stb. jellemzők alapján, ideértve a növényfajta termőképességét, ellenállóképességét, esztétikai hatását stb. is;

b) a leírásban és az igénypontokban a közismert fajtákra a fajtanévvel is lehet utalni;

c) az igénypont tárgyi körében a növényfajta gyűjtőnevét, szükség esetén származását és ismert elemeit kell megjelölni, jellemző részében pedig azokat az alaktani, élettani stb. jellemzőket, amelyek a növényfajtát a közismert növényfajtától megkülönböztetik;

í/j a rajz fényképpel helyettesíthető, amelynek a leírással összhangban kell lennie;

e) szaporítóanyagot, növényt vagy növényrészt, illetőleg dokumentációt csak az OTH külön felhívására kell benyújtani.

Állatfajtára vonatkozó szabadalmi bejelentés esetében a növényfajtákra vonatkozó bejelentések alakiságaira előírt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

52