Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
III. Szabadalmazási eljárás
A találmány címét (elnevezését) a bejelentő szabadon választhatja meg, annak azonban összhangban kell lennie a leírás egészével, beleértve az igénypontokat is. A feltaláló joga, hogy nevét a szabadalmi okiraton feltüntessék. A bejelentő állami vállalat gyakran munkaviszony alapján jogutóda a feltalálónak. Előfordul azonban az is, hogy a munkaviszonyban nem álló feltaláló műszaki alkotó tevékenységét az állami vállalat megbízása alapján fejti ki. Ilyen esetben a megbízó e címen jogutóda a feltalálónak; amikor is szolgálati találmányról beszélünk. Ilyenkor a bejelentési kérelemben kifejezetten utalni kell e körülményre. Előfordul az is, hogy nem munkaviszonyból vagy megbízásból eredő kötelezettség alapján száll át a találmány bejelentésének joga, illetőleg a találmány tulajdonjoga a bejelentőre, hanem szabályszerű átruházási szerződés alapján, vagy örökösödés címén. Ha a bejelentő valamely jogcímen elsőbbségre (uniós, kiállítási) igényt tart, akkor azt már a bejelentési kérvényben feltétlenül elő kell adnia. Erre irányuló kérelem előterjesztésének elmulasztása Magyarországon később nem pótolható. A bejelentési kérelem különböző mellékleteit hiány esetén pótolni lehet. Pótolható mulasztás általában, ha a bejelentési kérelem előírt mellékleteit nem nyújtják be a bejelentétési kérelemmel egyidejűleg. Ezek közül az illeték, a meghatalmazás, valamint a jogutódlási okirat is pótolható a későbbiekben. Az elsőbbségi jog megállapítására szolgáló okiratot a bejelentést követő három hónapon belül jogvesztés terhe mellett be kell nyújtani, pótolható viszont a három szabályszerű leírás az igénypontsorozattal, valamint a kivonat és a szabályszerű rajzok is. Nem pótolható hiány a bejelentő nevének, valamint az elsőbbség igénylésének elmulasztása. Minden körülmények között meg kell adni a bejelentő címét is és a bejelentési kérelemmel együtt legalább egy olyan leírást — még ha az alakilag nem is szabályszerű —, amelyből a találmány lényege maradéktalanul megállapítható. Ha a teljes magyarázathoz rajz is szükséges, akkor be kell nyújtani legalább egy, kézzel rajzolt ceruzavázlatot is. Igen fontos, hogy a bejelentő az első beterjesztésnél, ha nem is szabályszerűen kialakított igénypontokon, de lényegében meghatározza az igényelt oltalom terjedelmét is. A később benyújtott szabályszerű leírás és igénypontok tartalma a lényeget illetően (módosítási elsőbbség nélkül) nem terjedhet túl azon a mértéken, amelyet a bejelentési kérelemmel benyújtott leírás tartalmaz. Természetesen a leírás apróbb részletekkel és különösen magyarázatokkal még kiegészíthető, de szükséges, hogy az első benyújtott leírás ezek lényegét is magában foglalja. Ezért szükséges, hogy az első leírás a találmány tárgyát oly bőven és részletesen tartalmazza, amennyire ez a bejelentés időpontjában egyáltalán lehetséges. A bő ismertetés nem a témák ismétlését, hanem a különböző részletek bemutatását jelenti. A leírást, valamint az igénypontokat és a rajzot a megadást elrendelő határozat jogerőre emelkedésig bővítő értelemben is módosítani lehet az eredeti leírás és rajzok által meghatározott tárgykörben. A „bővítő értelemben” történő módosítás olyan új jellemzők, megoldások bevitelét jelenti, amelyek az eredeti bejelentésben még nem szerepeltek. Ilyenek például a tárgykörbe tartozó továbbfejlesztés során talált új jellemzők. A módosítással kapcsolatban a szabadalmi bejelentés eredeti elsőbbségi 43
