Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)

II. Szabadalmazható és a szabadalmazás köréből kizárt találmányok

e tekintetben hozta (20. sz. jogeset), amely külföldön is nagy érdeklődést váltott ki, E témát a szakirodalomban Szabóné és Szilágyi5 is feldolgozták.

Kevesebb problémát vet fel, de e témakörbe tartozik a műanyag és gumiipari termékek szabadalmazhatóságának kérdése — ezt Várnainál dolgozta fel.

A továbbiakban ezen kizáró okokat egyenként is megvizsgáljuk.

1. Gyógyszer, vegyi úton előállított tennék, emberi és állati élelmezésre szolgáló termék

Az élelmiszerekre, gyógyszerekre és vegyi úton előállított termékekre vonatkozó

találmányoknak a szabadalmazhatóságból való kizárása nagy jelentőségű, az élelmiszerek, gyógyszerek és vegyi termékek előállítására vonatkozó eljárások azonban szabadalmazhatok.

E témakörben igen érdekes határesetet jelent a gyógy ászati hatás felismerésével kapcsolatos problematika, nevezetesen ha az ismert vegvületek felhasználásával történik, e kérdést Jalsovszkyné dolgozta fel.7

Az élelmiszereknek, gyógyszereknek és vegyi termékeknek a szabadalmi oltalomból való kizárása azon a meggondoláson alapul, hogy azoknak különleges társadalmi és gazdasági jelentőségük van. Éppen ezért a vonatkozó kizárólagos jog a társadalomra és a népgazdaságra is hátrányos lehet. A termék előállításánál az alkalmazott termelési eljárásra engedélyezhető szabadalom, sőt az eljárásra vonatkozó oltalom vele közvetlenül előállított termékre is kiterjed. Ugyanakkor ugyanazon termék esetleg más — esetleg szintén szabadalmazott — eljárással is előállítható lehet.

2. A jogszabállyal vagy a társadalmilag elfogadott erkölcsi normákkal ellenkező találmányok — mint említettük — szintén ki vannak zárva a szabadalmazhatóság köréből. Természetesen előfordulhat, hogy a tudomány és technika fejlődésével az ilyen természetű jogszabályok vagy erkölcsi normák változnak. Ebben az esetben a jogszabály változásai az illető találmányok szabadalmazhatóságánál is változásokat idéznek elő. Az Szt. 6. § (3) bek. b) pontjának azon rendelkezése, amely szerint: „... kivéve, ha a jogszabály a terméknek csak a forgalmát korlátozza”, a Párizsi Uniós Egyezmény előírásán alapul, és azt jelenti, hogy például valamely gyógyszer előállítási eljárására nem tagadható meg a szabadalmi oltalom azon az alapon, hogy az illető gyógyszer abban az országban nem hozható forgalomba, mert ezt a jogszabály tiltja. Előfordulhat, hogy a gyógyszert például exportra kívánják gyártani, ami viszont nem tilos. A kapott szabadalom azonban nem jogosítja fel a szabadalmast, hogy a gyógyszert a jogszabály ellenére belföldön forgalomba hozza. 3

3. A korábbi elsőbbségű szabadalom, amelynek tárgya egyezik a találmány tárgyával, rontja a későbbi bejelentésű találmány újdonságát, és amint azt már a korábbiakban részletesen tárgyaltuk (II/2. 1. rész), megakadályozza a szabadalom megadását,

5 Szabóné—Szilágyi, Sz. K. 1982. 667. old.

6 Várnainé, Sz K. 1979. 583. old.

1 Jalsovszkyné, MIE-Közlemények, 18. szám (1979) 47. old.

38