Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)

II. Szabadalmazható és a szabadalmazás köréből kizárt találmányok

folyásolja. Az eredőként kapott kihatás rendkívül nehezen állapítható meg eméleti meggondolásokkal, és biztonsággal csak a tényleges értékesítés alapján válaszolható meg. Ugyanakkor azonban a különböző konkurrencia-elemek befolyását szintén csak nehezen lehet figyelembe venni. Ezen okoknál fogva ilyen esetekben is sokszor kerülhet vitára sor. Figyelemre méltó az a bírósági gyakorlat, hogy a haladó jelleg szempontjából nem mindig a legkorszerűbb megoldás a legelőnyösebb (11. sz. jogeset), valamint, hogy haladó jellegű a megoldás, ha kisebb költséggel hatékonyabb eljárást eredményez, a közegészségügyi követelményeket jobban kielégíti, jobb minőségű termék előállítását teszi lehetővé (12. sz. jogeset).

2.3. Műszaki jelleg

Az Szt. 4. §-a a műszaki jelleget mint követelményt a következőképpen határozza meg:

„Műszaki jellegű a megoldás, ha termékben vagy termelési eljárásban változást jelent.”

A törvény szerint tehát a találmánynak kitűzött feladatát műszaki úton, műszaki eszközökkel kell megoldania, és ez az élet bármely területén történhet. A cél mindenkor valamely emberi szükséglet kielégítése. Akkor tekinthető műszakinak a megoldás, ha a termelés eredményében, vagyis a termékben — beleértve a növény- és állatfajtákat is — változást idéz elő, vagy pedig a termelés folyamatában jelent változást. A termelés folyamatát itt tágan kell értelmezni, tehát beletartoznak a mérési, analitikai, átviteltechnikai stb. eljárások, valamint a növénytermesztési és állattenyésztési eljárások is. Különösen műszaki jellegűnek tekinthetők azok a megoldások, amelyek a gyártmány- vagy gyártásfejlesztést célozzák. A törvény miniszteri indokolása, amely lényegileg az iránymutatást adja, világosan meghatározza azt is, hogy például a gyógyászati eljárások, a könyvviteli, számviteli rendszerek, a sport játékszabályok nem tekinthetők műszaki jellegűeknek. Ha viszont ezekkel kapcsolatos termékekről vagy termékek előállítására vonatkozó eljárásokról van szó, azok kielégíthetik a szabadalmazhatóság követelményeit.

Nem műszaki jellegűek az elvont tudományos elvek és felfedezések sem, éppen ezért ezek nem szabadalmazhatok, ugyanakkor a felhasználásukkal kidolgozott és termékre vagy termelési eljárásra vonatkozó megoldások az egyéb feltételek kielégítése mellett szabadalmazhatok lehetnek.

A bírósági gyakorlat ugyancsak több támponttal szolgál arra nézve, hogy mi nem műszaki jellegű, negatív oldalról történő behatárolást nyújtva. így nem műszaki jellegű a felismerés önmagában (14. sz. jogeset), a jelenségek észlelésén alapuló számszerű értékelés sem az (15. sz. jogeset). Nem műszaki jellegű a minőségellenőrzési és az ezzel kapcsolatos szervezési, jelzési, értékelési módszer (16. sz. jogeset), továbbá a hasznos gazdasági cél felismerése sem (17. sz. jogeset).

36