Gazda István et al. (szerk.): Találmányok, szabadalmak. Műszaki alkotások jogvédelme és értékesítése (Budapest, 1985)
II. Szabadalmazható és a szabadalmazás köréből kizárt találmányok
jellemzők egymással kölcsönhatásba lépnek, és olyan új hatásokat szolgáltatnak, amelyek ezen jellemzők külön-külön való alkalmazásából nem következnek. Éppen ezek a körülmények képezik a szabadalomengedélyezési vagy a -megsemmisítési eljárás során a legtöbb vita alapját, mert objektív elbírálásuk nem lehetséges, már csak azért sem, mert annak megítélése, hogy mi tartozik a szakember köteles tudásához, maga is szubjektív megítélés kérdése. A szabadalmazhatóság szempontjából egyébként nemcsak a mástól származó, hanem a saját nyomtatvány is újdonságrontó lehet. Ha valaki találmányát már a szabadalmi bejelentés elsőbbségét megelőzően valamilyen formában, például folyóiratcikk formájában közzéteszi, akkor ez újdonságrontó a későbbi saját szabadalmi bejelentésre nézve is. Előfordulhat, hogy a feltaláló nyilvános előadás alkalmával ismertette találmányának lényegét, és az előadásról kivonatos, de a lényeget tartalmazó ismertető cikk jelent meg, ezeket a későbbiekben a szabadalmi bejelentéssel szemben újdonságrontó anyagként érvényesítheti az OTH. E korábbi publikáció nemcsak folyóiratcikk vagy könyv lehet, hanem korábbi szabadalom, vagy szabadalmi bejelentés is. Ilyen újdonságrontás főként akkor fordulhat elő, ha a találmányt külföldön elsőbbség nélkül (az elsőbbségi idő lejárta után) vagy pedig az uniós elsőbbséget el nem ismerő (a Nemzetközi Iparjogvédelmi Unióhoz nem tartozó) országban kívánják bejelenteni. Ilyen esetekben a bejelentést megelőző, a származási ország szabadalmi hivatala által eszközölt hazai közzététel is újdonságrontó lehet. Ha tehát fennforog olyan külföldi szabadalmi bejelentés lehetősége, amelyet az elsőbbségi idő lejártát követően kívánnak megtenni, akkor a magyar szabadalmi bejelentés közzétételét is el kell halasztani, nehogy ez legyen újdonságrontó a tervezett külföldi szabadalmi bejelentésre nézve. Előadás útján történő nyilvánosságra hozatal Ez a nyilvánosságra hozatali forma viszonylag ritka, minthogy az rendszerint a nyilvánosságra hozatal más módjával, vagy módjaival együtt jelenik meg. Az előadásról ugyanis általában cikk (közlemény), az előadássorozatról pedig gyakran könyv is készül. Ez esetben ezekkel a nyomtatványokkal a nyilvánosságra hozatal sokkal könnyebben bizonyítható. Előfordul azonban néha, hogy utólagos kiadvány nem készül. Ez esetben lehet újdonságrontó maga az előadás (pl. tudományos vagy műszaki ismertető, rádió-, televíziós előadás). Ugyancsak jelentősége lehet az előadás tényének akkor, ha a későbbi nyomtatvány időben már nem volna ú jdonságrontó, de a korábbi előadás még igen. — Más kérdés az, hogyan bizonyítható, hogy mi hangzott el az adott előadáson, mi volt annak tartalma. Ilyen esetekben a bíróság tanúkat hallgat ki, a tanúbizonyítás azonban általában is a legkevésbé tökéletes bizonyítási mód, különösen pedig ilyen ügyekben az. 30
