Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Függelék

Műsoros előadások, 1/1958. (I. 31.) MM rend.

1/1958. (I. 31.) MM számú rendelet

a műsoros előadásokról szóló 1958. évi 3. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az 1958. évi 3. számú törvényerejű rendeletben foglalt felhatalmazás alapján — a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, valamint az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben — a következőket rendelem:

I. Általános rendelkezések

1. §. (1) Műsoros előadást állami szervek és vállalatok, fegyveres testületek, társadalmi szervezetek és szövetkezetek (a továbbiakban: rendező szervek) rendezhetnek. (1955. évi 13. sz. tvr.)

(2) Az 57/1955. (VIII. 31.) M. T. számú rendelet alapján engedélyezett zeneoktatói munkaközösségek és a 2/1956. (VI. 1.) Np. M. számú rendelet alapján működő táncoktatói munkaközösségek — kizárólag tagjaik, illetőleg tanáraik vagy növendékeik közreműködésével — vizsgaelőadások, továbbá az oktatási tevékenységüket kiegészítő komolyzenei hangversenyek, illetőleg táncbemutatók rendezésére jogosultak.

(3) Azok az állami szervek és vállalatok, amelyek nem műsoros előadások rendezése céljából létesültek, továbbá a társadalmi szervezetek és szövetkezetek (alkalmi rendező szervek) csak alkalomszerűen rendezhetnek műsoros előadást. Alkalmi rendező szerv sorozat-előadást nem rendezhet. Sorozatosnak kell tekinteni azokat az előadásokat, amelyeket ugyanaz a rendező szerv, azonos műsorral — akár ugyanazon helységben, akár különböző helységekben — egy hónapon belül háromnál többször rendez meg.

2. §. (1) A jelen rendelet alkalmazásában műsoros előadásnak kell tekinteni a hangversenyeket, az irodalmi és zenei műsorokat, a szórakoztató vegyes műsorokat, cirkusz-, varieté- és revü-műsorokat, az egy vagy több felvonásból álló zenei és prózai színpadi művek előadását, a bábjátékot, a hanglemez- (mikrobarázdás lemez-) és magnetofon-műsorokat, valamint a bármilyen célú propaganda-műsorokat.

(2) A műsoros előadás rendezője az a szerv, amely a közreműködők fellépti díját és a műsoros előadás egyéb költségeit fedezi és amelyet a bármilyen formában szedett belépődíjakból származó bevétel megillet.

(3) Belépődíjnak kell tekinteni a jelen rendelet alkalmazásában minden olyan fizetést, amely előfeltétele a műsoros előadáson vagy táncmulatságon való részvételnek (belépődíj, műsor meg váltás, 1 Ft-on felüli kötelező ruhatári díj, kötelező étkezési jegy, kötelező minimális fogyasztás stb.).

(4) Abban az esetben, ha olyan állami szerv, amelyet műsoros előadások rendezése céljából hoztak létre, előre meghatározott összegért teljes műsort bocsát más szerv rendelkezésére, de az előadás bevételei az utóbbi szervet illetik meg (a továbbiakban: eladott műsor), a műsoros előadás rendezőjének azt a szervet kell tekinteni, amely a műsort megvette.

523