Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Függelék

2. Függelék — Az egyes műfajok szabályai

pított határidőnél későbbi időre köthet ugyanazon műre előadási szerződést.

11. §. Az előadási szerződés semmis, ha azt a szerző a 9. §-ban, illetőleg a 10. § (2) bekezdésében megállapított rendelkezések megszegésével kötötte.

12. §. (1) A szerző az előadási szerződéstől elállhat és a (2), illetőleg a (3) bekezdésben meghatározott díjazást követelheti, ha a színház a mű bemutatására vonatkozó kötelességének a szerződésben megállapított határidőn belül nem tett eleget.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben — a színpadi mű feldolgozója és a fordító kivételével — a szerzőt a színház egy előadásra eső bevételi tervének alapulvételével 12 előadás után a szerződés szerint számított díj illeti meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a színpadi mű feldolgozóját és átdolgozóját 6 előadás után számított díj, a fordítót pedig az előadási szerződésben az 1 — 25. előadásra a szerződésben meghatározott díj illeti meg.

13. §. (1) A színpadi mű nyilvános előadásáért a szerzőt megillető díj mértékét a rendeletben és mellékletében meghatározott keretek között a felek az előadási szerződésben állapítják meg.

(2) A mellékletben meghatározott díjtételek — a kísérőzene, a balett-, a néptánc- és a dalbetétek díjainak kivételével — olyan színpadi műre vonatkoznak, amelynek előadása az egy színházi előadás idejét teljesen kitölti. Ha az egy színházi előadáson több mű kerül bemutatásra, az egyes művek díját a vonatkozó díjtételek arányosan csökkentett alsó és felső határai között kell megállapítani.

(3) Az idegen nyelvről magyar nyelvre fordított színpadi mű nyilvános előadása után járó szerzői díjak — a fordító díját nem számítva — együttesen nem haladhatják meg a bruttó jegybevétel 10%-át, opera, daljáték és balett esetén pedig 12%-át.

14. §. (1) Azokban az esetekben, amelyekben a szerzői díj mértéke a bevételtől függ, ha az előadás után kulturális járulékot kell fizetni, a szerzői díj kiszámításánál a színház bruttó jegybevételét a kulturális járulék összegével csökkenteni kell.

(2) Olyan esetekben, amelyekben a rendelet mellékletében meghatározott díjazási keretek a színháznak az átlagosnál lényegesen kisebb befogadóképessége vagy alacsonyabb helyára miatt a szerzők részére aránytalanul alacsony díjazási lehetőséget eredményeznének, a díjazási keretek felső határát a művelődésügyi miniszter — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — az adott színházra vonatkozó külön rendelkezéssel felemelheti.

15. §. A díjfizetés esedékességének időpontját a felek az előadási szerződésben állapítják meg.

510