Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Első rész. Történeti és elméleti alapvetés
Elméleti alapvetés A szerző életében nyilvánított akaratának valaminő örökös droit moral tartalmává emelése egyszer s mindenkorra megakadályozhatta volna például Kafka posztumusz műveinek kiadását. Vitás a francia jogban az is, hogy mennyiben léphetnek fel az örökös droit moral védelmében erre hivatott szervezetek, ha a szerző leszármazottai hallgatnak? Az 1957. évi szerzői jogi törvény vonatkozó 65. cikk (2) bekezdése ezt — nem éppen szerencsés módon — lehetővé teszi. Van azonban példa ellenkező értelmű bírói döntésre: Victor Hugo Nyomorultak című regényének rövidített kiadása ellen 1964-ben a droit moral gyakorlására hivatott Caisse Nationale des Lettres lépett fel. A Szajna megyei bíróság elutasító ítéletét azzal is indokolta, hogv még élt két Hugo örökös, akik nem pereltek (Rec. Dalloz 1964, 746.). A dualista koncepció következtében az sincs a francia jogban egyértelműen eldöntve, mikor létesül a szerző vagyoni joga? Elster nyomán, és részben Gierke összefüggéseiből kiragadott gondolatát felhasználva, a francia tan a szerző jogainak a mű nyilvánosságra hozatala előtt csak droit moral-ra korlátozódó fázisáról beszél: „existence précaire” (Gérard Gavin); a vagyoni szerzői jog állapota addig csupán „état de virtualités” (Henry Desbois). Ennek öröklési jogi jelentősége van: a vagyoni jellegű szerzői tulajdonjog a szerző túlélő házastársa után csak akkor örökölhető, ha az még a szerző halála előtt keletkezett, s így a vagyonközösségbe került. Desbois, Gavin szerint nyilvánosságra nem hozott műnek nincs „jogi létezése ” (existence juridique), s így nem kerülhet a házassági vagyonközösségbe. Bonnard festőművész túlélő házastársa hagyatéki ügyében azonban az Orléans-i törvényszék másképp Ítélt: már a nyilvánosságra hozatal előtt elismerte a szellemi tulajdon vagyoni érvényét és így a vagyonközösséghez számította azt (Rec. Dalloz 1959, 440.). Ezekből a példákból is kitűnik, hogy a tulajdonjogi elmélet és az elkülönülő, örökös droit moral intézménye már nem alkalmas a szabályozandó tényállások megragadására. Éltető erejük elsősorban a „szellemi tulajdon” és a droit moral közkinccsé vált, patinás fogalmainak propagandisztikus csengéséből adódik. 3. §. A legújabb polgári szerzői jogi elméletek A polgári szerzői jog elméleti erjedésének egyik leglényegesebb eredménye annak a felismerésnek az általánossá válása volt, hogy az első szerzői jogi kodifikációk tulajdonjogi szabályai nem elegendők a szerzők személyhez fűződő érdekeinek érvényre juttatásához, ami nélkül viszont a szerzői alkotások vagyoni érdekű felhasználásának rendje sem volt biztosítható, különösen nem a kiéleződő felhasználói verseny körülményei között . Ez a felismerés az elméletben és a gyakorlatban is külön személyhez fűződő szerzői jogok kialakulásához és ezzel a szerzői jog két vágány óságához vezetett. A szerzői jog dualista felfogása viszont rövidesen újabb, az előbbiekben már érin-36
