Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt VII. Színpadi művek Az Szjt 4. § (2) bekezdése a jogi védelem szempontjából beszél csak az átdolgozásról, feldolgozásról. Nyilvánvaló, hogy a kettő között különbséget kíván tenni. Miért tehát mégis e felsorolásban rejlő különbség? Gyűjtőfogalmakat takar-e, van-e mögötte mindegyikének több tartalmi és formai változata? A jogi védelem szempontjából nincs különbség. A régi forrásokban kutatva sem tudunk elhatárolásokra bukkanni, hiszen az idézett törvény vagy az irodalom is az átdolgozást és a feldolgozást vagy szinonimaként, vagy egyenlő értékű és példálózó felsorolásban említi. Számunkra a fogalmak szétválasztása irodalom-esztétikai szempontból és az előzőekben is már érintett műfaji szempontból lényeges. Irodalmi szempontból a szabad-e vagy tilos kérdésig felfokozva jelentkezik a probléma. A következőkben kifejtett elhatárolás tehát a jogvédelem szempontjából közömbös ugyan, de az átdolgozás és feldolgozás során végzett beavatkozás mennyisége és mértéke az esztétikai különbözőségen kívül a díjtétel megkülönböztetésének igényét is felvetheti. Jelenleg az egy díjtétel kategórián belül ennek kifejezésére ugyan nincs lehetőség, de a nagyobb teljesítményt jelentő feldolgozást a díjtételen belül a felső határhoz közelítve kellene kifejezni. Átdolg-ozás j 4. Az átdolgozott mű rendszerint megtartja eredeti címét és műfaját. Tartalma minden esetben az eredeti marad, de az átdolgozó egyéni gondolataival bővül. Így az eredeti mű a műfajon belül az átdolgozó saját szövegrészeivel vagy az eredeti szerző más művéből kölcsönzött és behelyettesített szövegeivel szélesül. Az átdolgozás során — a műfajon belül — a zene, a tánc mint az eredeti mű mondanivalójának hangsúlyozói, vagy az átdolgozó egyéni gondolatainak megjelenítői is belekerülhetnek. Az átdolgozás terjedelmét kölcsönösen behatárolja az a kívánalom, hogy az eredeti mű tartalmának sérelme nélkül érvényesüljön az átdolgozó egyéni eredeti szellemi munkája. Az átdolgozó egyéni, eredeti munkája a mű formai változtatásaiban (dramaturgiai munka) is jellegzetes lehet a műfaj változtatása nélkül. Az átdolgozás az eredeti műnek ugyanazon műfajon belüli munkája, a tartalmi és egyéni ismérvek feltétele mellett. Az átdolgozás mindig egy műfajon belüli beavatkozás. Az átdolgozott mű lehet egyszerzős, vagy többszerzős, a benne megjelenő különböző társszerzők részmunkái szerint. Ezek a részletek önállósulhatnak és adott esetben — fel ismerhetőségük és önálló művészi értékük szerint — külön szerzői jogi védelemben részesülnek. Feldolgozás | 5. A feldolgozott mű rendszerint nem tartja meg eredeti címét és műfaját. Tartalma és formája részben vagy egészben is eltérhet az eredeti mű tartalmától vagy formájától, de megtartja az eredeti mű legjellegzetesebb tartalmi és gondolati egységét. A feldolgozás széles beavatkozás az eredeti műbe. A színpadi feldolgozás a különböző műfajú műveknek átalakítása színpadi 236
