Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Második rész. A magyar szerzői jog

AJ Színpadi mű fogalma

A bolgár törvény is többet mond. Minden irodalmi, művészeti, vagy tudományos mű, amely alkotó tevékenység eredménye és amely akármilyen tárgyi alakban nyert közzétételt vagy kifejezést, szerzői jogi védelemben részesül.

A színpadi mű egyértelműbb megfogalmazást kap az általánoson belül az említett két joganyagban.

Egy pontatlanságra visszatérnénk. A dramatizált írói művekkel kapcsolatban gyakran használják általános, összefoglaló fogalomként a „színmű” megfogalmazást. A pontatlanság a színházi szakmában zavart kelthet. A drámának két tiszta műfaja van, a tragédia és a komédia. A dráma-fejlődés során igen sokféle dráma keletkezett, halt el, több kísérlet történt osztályozásukra, de a két főtípus között jóformán a dráma megjelenése óta a színmű maradt meg egyedül, mint átmeneti műfaj a tragédia és komédia mellett.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy színpadi mű bármely, a színpadon az előadóművészek által előadható művészi alkotás, amelynek önálló gondolata a színházművészet eszközeivel kifejezhető.

Színpadi műfajok | 1. A színpadi mű fogalmának meghatározásakor óhatatlanul megközelítettük a színpadi műfajok elhatárolását is. A ma színházával szemben támasztott igény, a színház közéletisége, mondanivalója a mához, és kora társadalmának minden problémáját politikusán felölelő megjelenése megköveteli, hogy a színház, sajátos eszközeinek felhasználásán túl, kérjen segítséget a társművészektől és a társ művészetek alkotóitól, hogy mondanivalója mind teljesebbé válhasson.

A társművészetek már a dráma első megjelenésekor segítették a színházművészetet (zene, tánc, pantomim). Már nemcsak mint alkalmazott művészetek jelennek meg a drámában, hanem mint szerzői-társalkotók és ugyanazon gondolatnak önálló kifejezői.

233

2. Szerzői jogi szempontból különös helyet foglalnak el a zenés művek (opera, daljáték, operett, zenés vígjáték, musical). Az 1921. évi L1V. tv 53. §-a a szöveges zeneművek nyilvános előadását a zeneszerző egyedüli beleegyezéséhez kötötte — a felek jogainak kölcsönös tiszteletben tartása kötelezettségével — , de ugyanakkor minden közös zenés alkotás vonatkozásában társszerzőket, illetve szerző-társakat állapított meg. Az Szjt és ennek részletes indokolása ezekre az esetekre nem tér ki. (Csak szöveges zeneművekről szól, a zene elsődlegességét emeli ki és részesíti jogi védelemben.)

A gyakorlatot nem lehet leegyszerűsíteni. A jogalkalmazó az ilyen művek felhasználási szerződéseinek megkötésekor szembe kerül a társszerzőkkel, szerzőtársakkal, az elsődleges szerzőiség megítélése miatt. A több szerzős művek rendszerint a többműfajúság ismérveit is magukon hordozzák, de ugyanakkor nem minden több szerző által létrehozott mű több műfajú is egyben.

Eey műfajú, több műfajú művek