Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt VI. Irodalmi művek művek szerzőinek a saját művükre vonatkozó önálló szerzői jogait sem a védelmi idő kezdete, sem bármilyen egyéb vonatkozásban nem érintik az Szjt 35. §-ának speciális rendelkezései. Ebből a szempontból közömbös az is, hogy a 35. § hatálya alá tartozó gyűjteményes műbe felvett egyes művek szerzőinek nevét feltüntették-e, vagy — bármilyen okból — nem tüntették fel. Következésképpen a tudományos intézet, illetőleg az állami szerv a gyűjteményben szereplő egyes művekkel kapcsolatban semmiféle szerzői jogot nem gyakorolhat pusztán annak alapján, hogy a mű az összeállításában megjelent gyűjteményben szerepel. 36. §. Irodalmi művek nyilvános előadása 36. §. Már megjelent irodalmi mű nyilvános előadásához a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szerzői jogok védelmére hivatott szerv által a művelődésügyi miniszter jóváhagyásával megállapított díjat lerótták; ez a szabály nem terjed ki a színpadra szánt irodalmi mű előadására. Nem színpadi irodalmi művek nyilvános előadása a Szjt 36. §-a alapján 1. Az Szjt — ellentétben az 1921. évi szerzői jogi törvénnyel — az irodalmi művek közül nemcsak a színpadi művek, hanem minden egyéb irodalmi mű (vers, novella stb.) akár egészének, akár részletének nyilvános előadását, illetőleg felolvasását is védelemben részesíti. Ugyanis a törvény 13. §-a (1) és (3) bekezdésének általános szabálya értelmében az irodalmi művek nyilvános előadásához (felolvasásához) a szerző hozzájárulása szükséges és ezért a szerzőt díjazás illeti meg (kivéve a szabad felhasználás és a törvényi engedélyen alapuló felhasználás eseteit, amelyeket a IV. és a VII. fejezetben ismertetünk). Ezen kívül azonban az irodalmi művek nyilvános előadására vonatkozólag az Szjt 36. §-a külön szabályt is megállapít. Az Szjt 36. §-ának rendelkezése alapján ugyanis színpadi műnek nem minősülő, kiadásban már megjelent irodalmi művek nyilvános előadásához a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a nyilvános előadásért járó díjat befizették a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz, amely a díjat az írók javára a saját nevében jogosult beszedni (Vhr 26. §). A fentiekkel kapcsolatban a törvény indokolása rámutat arra, hogy a szerző hozzájárulását vélelmezni kell. amennyiben a művet változtatás nélkül adják elő és a szerzői jogok védelmére hívatott szerv, mint a szerzők képviselője által a művelődésügyi miniszter jóváhagyásával megállapított szerzői díjat előzetesen leróják, annál is inkább, mivel a nyilvános előadásra kerülő, nem színpadra szánt művek olyan kisebb irodalmi művek (leggyakrabban versek) vagy nagyobb művek kisebb részletei, amelyeknél külön és egyenként minden érdekelt szerző előzetes hozzájárulásának a megszerzése megnehezítené a felhasználást, így példáid egy szavalóest megrendezését, ami a szerzőknek sem állna érdekében. Az Szjt 36. §-ának megoldása azonos a zeneművek nyilvános előadásával kapcsolatban alkalmazott szabállyal (Szjt 40. §), amely a szerző vélelmezett hozzájárulá228
