Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Első rész. Történeti és elméleti alapvetés
Elméleti alapvetés kiadók által fizetett és sokszor alkuval kialakított kézirat-honorárium, a későbbi jogdíj előfutára is. Az esetenkénti érdekegyezések előnyein túlmenően jogi védelmet azonban először azok a privilégiumok nyújtottak a szerzőknek, amelyeket saját maguk kaptak műveik többszörözésére. Ilyeneket elsősorban a német császári és szász udvari privilégiumok körében találunk. Jellegzetes példa Johann Schopius szerző 1640-ben kelt kérelme német császári védelmi jog, ,,privilégium impressorium” iránt. A kapott monopólium Schopius örököseire is kiterjedt. A francia királyi tanács 1761-ben, 66 évvel a szerző halála után La Fontaine unokáinak adott privilégiumot nagyapjuk műveire. XVI. Lajos 1777-ben általános érvénnyel rendelte, hogy ha valamely szerző önmaga kap privilégiumot, az élete fogytáig szól; s ha privilégiumát nem adja el másnak, az örökösére is átszáll. Az ilyenfajta privilégium már nem szorítható a klasszikus iparvédelmi kiváltságok keretei közé. A szerző vagy örököse ritkán élt maga a nyomtatás előjogával, rendszerint mással, hivatásos nyomdásszal állapodott meg. A privilégium eredetileg szigorúan személyre szóló jellege törést szenvedett: jelentős lépés történt az iparűzés védelme felől a szerzői jog irányába. A fejlődés azonban lassú volt: Goethének művei gyűjteményes kiadásához még a XIX. század elején is a Bund 39 államában kellett külön-külön, saját nevére szóló privilégiumot szereznie. 2. §. A szerzői jog kialakulása Angliában A hűbéri keretek között érlelődő kapitalizmus legkorábban Angliában jutott odáig, hogy a társadalmi viszonyokat új termelési mód irányában átformálja. A történelem első nagy polgári forradalma a szigetországban már a XVII. században lejátszódott, s ha éppen korai voltánál fogva a feltörekvő polgárság és a feudális nagybirtokosok közötti kompromisszummal végződött is, a termelés terén már akkor fel tudta számolni a hűbéri kiváltságok korlátáit és elsőként jutott el a tőkés termelési mód követelményeinek megfelelő szerzői jog megalkotásáig. A szerzői jog angliai kialakulásának történetében szépen tükröződnek az első polgári forradalom előcsatározásai és győzelmei, de a feudális formákkal való hagyománytisztelő megbékélése is. Angliában 1476-ban honosította meg Wilüam Caxton a könyvnyomtatást. A szigetországból ismert első királyi nyomtatási privilégium 1518-ban kelt. Az angol nyomtatási kiváltságok hét vagy tíz évre, gyakran életre szólóak voltak. VIJI. Henrik a hazai nyomdaipart 1533-ban már a viszonteladásra szánt könyvek importjának megtiltásával és árszabályozó rendelkezésekkel is támogatta. 1. A könyvpiacon kialakuló verseny szabályozásában oroszlánrész jutott az angol könyviparosok céhének. A szövegmásolók, könyvkötők és könyvkereskedők Londonban már 1403- ban céhbe tömörültek. A könyvnyomtatás elterjedése után céhszabályzat A „könyvesek” céhe (Stationers’ Company Stationers’ copyright) 20
