Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 33. §. Elállás a kiadói szerződéstől A grafikai művekhez hasonló szabály áll fenn annyiban is, hogy második és további kiadás esetén csak akkor jár díjazás, ha egyébként az írói mű szerzőjét is díj illeti meg, továbbá, hogy túlnyomóan művészi fényképeket tartalmazó kiadványokban történő felhasználás esetén a szerzői díj a rendeletben meghatározott díjtételektől eltérően is megállapítható (Mfr 6. és 8. §). Szerződés külföldivel | 30. A külföldiekkel — akik alatt a magyar devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő személyek értendők — a kiadói szerződések feltételeit szabad megállapodással lehet kialakítani, a mindenkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően (lásd a Negyedik rész III. fejezetében). Itt csupán azt kell megemlíteni, hogy külföldivel határozatlan időtartamú kiadói szerződés is köthető, figyelemmel a nemzetközi kiadói életben általában követett gyakorlatra (Vhr 25. §). 33. §. Elállás a kiadói szerződéstől 33. §. Ha a kiadó a szerződés alapján szolgáltatott művet a jogszabályban, illetve a szerződésben meghatározott, ilyennek hiányában pedig észszerű határidő alatt nem adja ki, a szerző a szerződéstől elállhat és díjának megtérítését követelheti. A szerző elállása | 1. Az Szjt 33. §-a alapján a Kr 8. §-a elállási jogot biztosít a szerzőnek, ha a kiadó a művet a szerződésben meghatározott határidő alatt nem adja ki. A 29. § 7. pontjában kifejtettük, hogy a mű kiadásának elmaradása jogelméletileg hogyan minősíthető. Amennyiben valamely mű a felek által szerződött határidőben nem jelenik meg, ez kétségtelenül különböző hátránnyal járhat a szerző számára. Károsodás érheti a szerzőt például azért, mert műve nem kap nyilvánosságot, vagy mert az a későbbiekben időszerűségét veszti. E méltánytalan helyzetek gyakorlati kiküszöbölése érdekében tartalmaz a Kr olyan megoldást, hogy a szerző csak a szerződésben meghatározott határidőig köteles várni a kiadás megtörténtére. Amennyiben ez a határidő eredménytelenül telik le, a szerző elállással megszüntetheti a szerződést és követelheti a kikötött díj megfizetését. Ha a díj példányszámtól is függ, azt az illető műfajra irányadó alappéldányszám szerint kell kiszámítani. Lényegében ilyen szabályt tartalmaz a zeneművekre vonatkozó jogszabály is, azzal a kiegészítéssel, hogy ha a kiadás határidejére a szerződésben nincs kikötés, az elállásra a kézirat elfogadásától számított 2 év elteltével kerülhet sor (Zkr 10. §). Könyvkiadás céljára készült grafika és művészi fénykép esetén szintén a szerződésben meghatározott idő, egyéb esetekben pedig 2 év eltelte után gyakorolhatja elállási jogát a szerző \Agr 7. § (3) bek.. Mfr 5. § (3) bek.]. 211
