Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Második rész. A magyar szerzői jog

Szjt 31 — 32. § Kiadói szerződés 30 napos határidővel a szerző felmondhatja, ha az utolsó kiadás óta leg­alább 4 év eltelt és a zenemű kereskedelmi forgalomban nem szerezhető be. A felmondás előfeltétele továbbá, hogy a szerző a zenemű újabb ki­adására a kiadót már korábban felszólította, amely ettől számított 6 hó­napon belül határidőt nem vállalt, vagy a határidő 2 évnél hosszabb tar­tamú. A szerzői díjakat — első kiadás esetén — a Zkr melléklete szerint, második és további kiadásra viszont vagy az első kiadásért fizetett díj százalékában vagy az árbevétel százalékában lehet megállapítani. Ha pedig az adott műfajra nincs a mellékletben díjtétel, ill. a szerződés több kiadás díját tartalmazza, a díj szabadon állapítható meg. A díjak — néhány ki­vételtől eltekintve — általában a kiadást követő 30 nap alatt esedéke­sek. Eltérőek a szabályok a kézirat elfogadását illetően is, ha az nem a szer­ződés megkötésével egyidejűleg történik. Hat hónap áll ugyanis rendelke­zésre, hogy a kiadó az elfogadás, vagy kijavítás kérdésében nyilatkozzon. Kellő ok fennforgása esetén ez a határidő egy alkalommal legfeljebb 3 hónapra meghosszabbítható. A meghosszabbítást a határidő lejárta előtt legalább 8 nappal kell közölni. A kijavításra egyébként legalább 30 napos határidőt kell adni, ilyen címen azonban a kézirat legfeljebb két alkalom­mal adható vissza. A kiadásra megszabott határidőt a kiadó legfeljebb egy évi időtartam­mal hosszabbíthatja meg, ha a kiadást valamely olyan körülmény akadá­lyozza, ami a kiadó tevékenységi körén kívül esik. Ezt a körülményt is leg­alább a határidő lejártát megelőző 8 nappal kell közölni a szerzővel. Sajátos rendelkezése Zkr-nek, hogy amennyiben a szerző elállási joga megnyílik (lásd a 33. § -1), de ezzel a jogával nem él, a kiadótól a kikötött díj 50%-át igényelheti. A zeneművek eltérő jellegére tekintettel a Zkr néhány olyan egyéb kér­dést is szabályoz, amely része lehet a kiadói szerződésnek. így pl.: a) A felek megállapodhatnak abban, hogy a kiadó engedélyezi a zenemű kiadását külföldi kiadó részére, ennek fejében viszont a szerző díjazását ő biztosítja. E megállapodás alapján a kiadó egyfelől minden olyan intézke­dés megtételére jogosult, ami a külföldi kiadás előkészítéséhez szükséges, másfelől köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni a szerző ér­dekében. b) A szerződésben a szerző feljogosíthatja a kiadót vagyoni jogainak külföldi féllel szemben történő érvényesítésére is — a védelmi idő teljes tartamára. Ilyen esetben a kiadó a szerző érdekében köteles e jogokat érvényesíteni. r) A forgalombahozatalt illetően a felek arra nézve is megállapodhat­nak, hogy a zenemű valamennyi példánya bérbeadás, vagy részben bér­beadás, részben pedig árusítás céljára készül. d) A zenemű propagandájára nézve a kiadó ellenérték, ill. költségtérítés mellett vállalhatja a széles körű felhasználás érdekében történő propa­gandatevékenység ellátását. Ez esetben a zenemű nyilvános előadásáért, rádió és TV-sugárzásáért, valamint mechanikai felhasználásáért jaró szer­zői díjakból a kiadót részesedés illeti meg. 209

Next

/
Thumbnails
Contents