Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések 22. Már a mű magyar nyelvű kiadására vonatkozó szerződés megkötésekor lehetnek olyan szempontok, amelyek arra indítják a kiadót, hogy figyelmet fordítson egyúttal a mű idegen nyelven, ill. nyelveken esetleg várható sikerére. Amennyiben ugyanis csak magyar nyelven megjelenő műre köt szerződést, az idegen nyelvű kiadás jogával még nem rendelkezik. s ilyen értelemben még a tulajdonképpeni előkészítő lépéseket is csak korlátozottan tehetné meg. Az idegen nyelvű kiadás jogát viszont egyidejűleg csak bizonyos kockázattal szerezheti meg, hiszen nincs kellő biztosítéka arra, hogy a mű valóban elhelyezhető az érintett idegen nyelvterületen, ugyanakkor viszont a szerzővel szemben meghatározott idő után díjfizetési kötelezettsége állna fenn. Ezeket a nehézségeket hivatott áthidalni a ÄV-nek az a rendelkezése, hogy a magyar nyelvű kiadásra vonatkozó szerződés kikötései közé felvehető olyan rendelkezés is, amelynek alapján a kiadó jogot nyer a mű idegen nyelvű kiadásának előkészítésére (40. §). Ennek lényege az, hogy a szerző előre hozzájárul minden olyan kiadói tevékenységhez, amely az idegen nyelvű kiadás előkészítéséhez szükséges. így a kiadó megfelelő piackutatást, levelezést, tárgyalásokat folytathat, megteheti a mű lefordításával kapcsolatos előzetes intézkedéseket stb., a szerző viszont tartózkodni köteles a szerződés tartama alatt attól, hogy más kiadóval — akár belföldi, akár külföldi kiadóval — a műre szerződést kössön. E kikötéssel tehát a magyar nyelvű kiadást megjelentető kiadónak biztosítéka van arra, hogy amennyiben az idegen nyelvű kiadás tervével komolyan foglalkozni kíván, úgy a művet minden más kiadót megelőzően jelentethesse meg. Ennek a kétségtelenül előnyös lehetőségnek a biztosítása azért indokolt, mert valamely mű első kiadójának összehasonlíthatatlanul nehezebb és költségesebb munkát kell a kiadás érdekében végeznie, mint azoknak, akik már tulajdonképpen készen kapják valamely könyv külső formáját. Igaz, ilyen kikötés nemcsak az első magyar nyelvű kiadásra kötött szerződésbe vehető fel, a gyakorlatban azonban az egyéb esetek aligha jelentősek. A szerző ilyen engedélyét tartalmazó kikötés időbeli hatályát a felek határozzák meg, ennek hiányában pedig az legfeljebb a kiadói szerződés 206 I deirrn nyelvű kiadás előkészítése hozzájárulásával a művet más személy dolgozza át. A szerzőnek, a kiadónak, valamint az átdolgozónak ilyenkor meg kell állapodnia abban is, hogy a művön az átdolgozó személyére milyen módon történjen utalás, továbbá, hogy az átdolgozót az ismételt kiadások után is megilleti-e díj, figyelemmel az Szjt 4. § (2) bekezdésének azon szabályára, hogy az átdob . gozás szintén szerzői jogi védelem alatt áll, ha annak egyéni, eredeti jellege van. Előfordulhat természetesen, hogy az átdolgozás eredményeként — annak jellegét és mértékét tekintve — új mű jön létre. Ebben az esetben új kiadói szerződés megkötése indokolt, az első kiadású művekre egyébként irányadó szabályok szerint. Ugyanez áll arra az esetre is, ha az átdolgozás eredményeként a műfaj is megváltozik (pl. szakirodalmi munkát tudományos szintű művé, vagy tankönyvvé dolgoznak át).
