Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések 13. A szerző kötelezettségei a szerződésszerű, tehát elfogadásra alkalmas műnek az átadásával nem tekinthetők befejezettnek. Szintén általános kötelmi jogi elv ugyanis a felek együttműködési kötelezettsége, vagyis a szerző részéről is annak az elősegítése, hogy a másik fél teljesítése (a mű megjelentetése) megfelelő legyen [Ptk 277. § (2) bek.]. Az elfogadott kézirat tekintetében a kiadó jogosult a mű kiadása érdekében szükséges intézkedések megtételére, így többek között a kézirat nyomdai vagy egyéb úton történő többszörözésére. Az ennek során készült levonatok meghatározott időn belül történő átnézése (korrektúra), valamint a kinyomtatáshoz való hozzájárulás azok közé a kötelezettségek közé tartozik, amelyekkel a szerző a mű előállítását hivatott segíteni. Igaz, ezek a kötelezettségek egyfelől szerződéssel ki is zárhatók, ill. korlátozhatók, másfelől elmulasztásuknak egyedüli jogkövetkezménye, hogy a nyomdai levonatok javítási költségeit — meghatározott mértékben — a kiadó a szerzői díjból levonhatja, a kinyomtatáshoz való szerzői hozzájárulást pedig az erre megszabott határidő elteltével megadottnak tekintheti (% 7. §); ^ ^ Az előbbiekben említett korrektúra jellegében alapvetően eltér az ún. szerzői korrektúrától, ami alatt a nyomdai levonatokon a szerző által az eredeti szöveghez mérten eszközölt változtatásokat kell érteni. Ennek költségeit meghatározott mértékben a kiadó a szerzőre szintén átháríthatja (lásd a 18. pontot). A kinyomtatáshoz való szerzői hozzájárulás sem azonos a sajtóigazgatási jogszabályokban említett imprimatúra fogalmával. Ez utóbbi a sajtótermék kiadásáért felelős személynek a kinyomtatáshoz adott hozzájárulása [26/1959. (V. 2.) Korín. sz. r. 7. § (2) bek.]. Ez a személy rendszerint a kiadó vezetője (megbízottja). Ilyen személynek a szerző rendszerint csak akkor 198 esetben kiadasra kötelező határozatot is hozhat, a döntesnek azonban a szerző díjigénye szempontjából van jelentősége. Amennyiben viszont a kijavítást alapos ok nélkül a szerző megtagadja, vagy azt megfelelő határidő alatt nem végzi el, ő követ el szerződésszegést , melynek következménye, hogy a kiadó elállhat a szerződéstől és a szerzőt díjazás nem illeti meg [Kr 17. § (2) bek.]. Az elállásig felvett díjelőleget tehát a szerző köteles visszafizetni. Ebből a szempontból annak nincs jelentősége, hogy az eredetileg leadott kézirat egy része kifogás alá nem esett, mert a szerző egységes mű elkészítésére vállalt kötelezettséget és — amint a bíróság adott esetben kimondta — azzal, hogy a kézirat egyes részei kiadásra alkalmasak, a szerződésben vállalt kötelezettségének a szerző nem tett eleget. A kiadó ugyanis nem kötelezhető arra, hogy a kézirat nem kifogásolt részeit más szerzővel kötendő kiadói szerződés során hasznosítsa (Legf. B. Pf. III. 20 383/1972. sz.). ■ A kézirat elfogadásakor kell egyúttal közölni — jövőben alkotandó műnél —, hogy a szerződésben megállapított dí j határok között a kiadó milyen összegű díjat fizet (Kr 10. §). A szerző együttműködési kötelezettsége
