Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 31 — 32. §. Kiadói szerződés seket. ill. az ehhez adott szerzői hozzájárulást (Szjt 37. §), sorozatban, közös kiadás keretében történő megjelentetést stb. Fordításra természetesen csak a mű szerzőjével kötött megállapodás alapján lehet a fordítóval szerződni, amennviben a mű még védelem alatt áll. Több szerző közös alkotásaként készült mű esetén a szerződéskötés módja attól függ, hogy a mű önálló részekre szétválasztható-e vagy sem, azaz a szerzőtársakat együttesen illeti-e meg a szerzői jog, vagy pedig az egyes részek szerzőmé ez önállóan is kiterjed [Szjt 5. § (1) és (2) bek.]. Az előbbi esetben a szerzőtársak ún. szerzői munkaközösségként csak egvüttesen áll-O o«hatnak jogviszonyban a kiadóval, a többalanyú szerződésekre egyébként irányadó szabályok szerint. Az utóbbi esetben viszont a szerzőtársak különkülön is szerződhetnek az általuk alkotott műrészletekre azzal, hogy hozzájárulnak a részalkotásoknak a többi szerzőtárs által készített művel (művekkel) együtt történő kiadásához. Bizonyos esetekben szerződés csak erre kijelölt személlyel köthető. így tankönyv szerzőjeként csak olyan személlyel lehet szerződni, akit az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) erre kijelölt. Tankönyvnek azt a művet kell tekinteni, amelynek ilyen célú használatát az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) elrendelte, ill. jóváhagyta. Ebben a vonatkozásban a tankönyv fogalma nem szűkíthető le csak az állami oktatási intézményekben elrendelt tankönyvekre, jegyzetekre, mert ide értendők a tanfolyamokon használt könyvek is. Vita esetén az oktatási intézmény ill. tanfolyam felett felügyeletet gyakorló miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) dönti el, hogy a művet tankönyvnek vagy jegyzetnek kell-e tekinteni (Kr 37. §). A szerződés megkötése egyben a szerző hozzájárulását jelenti a mű nyilvánosságra hozatalához. Enélkül ugyanis a szerződés által elérni kívánt elsődleges cél, a kiadás nem lenne megvalósítható. A kiadói szerződésekre a Függelék tartalmaz mintákat. A mű szolgáltatása | 10. A szerző egyik fő kötelessége, hogy a művet a kiadó rendelkezésére bocsássa [Szjt 31. § (1) bek.]. Ez a szerződés megkötésével egyidőben. vagy azt követően történhetik. Rendelkezésre bocsátás nemcsak a mű tényleges átadása (birtokbaadása), hanem minden olyan egyéb mód, amely alkalmas arra, hogy a mű a kiadó tényleges rendelkezése alá kerüljön. A kész mű lehet ugyanis olyan, amely akár ugyanannál, akár más kiadónál már korábban kiadásra került. Amennyiben ilyen esetben például változatlan kiadásra szerződtek a felek, előfordulhat, hogy a mű, ill. kézirata tényleges átadására nem kerül sor, mivel annak korábban kiadott példánya már a kiadó birtokában van, vagy a mű beszerzését (pl. kereskedelmi forgalomból, könyvtárból) a kiadó vállalta stb. Ilyenkor a rendelkezésre bocsátás iránti kötelezettségének a szerző a szerződés megkötésével eleget tett, jóllehet a mű tényleges átadása nem történt meg. A szerződéskötést követően történik a jövőben megalkotásra kerülő mű rendelkezésre bocsátása, de kész mű esetén is előfordulhat, hogy azt a szer-195
