Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 31 — 32. §. Kiadói szerződés Nem lehet viszont kiadói szerződés alanya például az a személy, akivel meghatározott témakörből összegyűjtött aforizmák kiadására szerződnek ugyan, aki azonban csak anyaggyűjtésre, tehát sem válogatásra, sem pedig szerkesztői tevékenységhez szorosan hozzátartozó rendszerezésre nem köteles. Ennek hiányában ugyanis nincs olyan — szerkesztői tevékenységre visszavezethető — műről sem szó, ami szerzői jogi védelem alatt állna, így kiadói szerződés sem jöhet létre (Legf. Bír. Pf. IV. 20. 458/1960./7. sz., Főv. Bír. 16. P. 34. 168/1959./4. sz.). Kiadói szerződést köthet valamely mű fordítója, ha a fordítás nem nyersfordítás, mivel a szerzői jogi védelem ez utóbbira nem terjed ki. A szerzőkre vonatkozóan kifejtettek az irányadók az eredeti jelleget tükröző átdolgozás, ill. feldolgozás készítőjére is. Szerződés alanyaiként szerepelhetnek természetesen a védelmi idő alatt jelentkező jogutódok. Nincs kizárva, hogy szerzői oldalon jogi személy álljon kiadói szerződés alanyaként. Állami szervek, tudományos intézetek összeállításában megjelent gyűjteményes műveknél (lexikonoknál, szótáraknál, enciklopédiáknál, kézikönyveknél stb.) a szerzői jogokat az illető szerv, ill. intézet gyakorolja (Szjt 35. §). Ebben a minőségében tehát az ilyen jogi személy kiadói szerződés megkötésére is jogosult, ami azonban természetesen nem sértheti a vonatkozó gyűjteményes mű szerzőinek önálló jogait azokra az anyagrészekre, amelyeknek ők a szerzői. Jogi személy gyakorolhatja a szerzői jogokat és lehet ennek megfelelően kiadói szerződés alanya a név nélkül, vagy felvett néven nyilvánosságra hozott műnél, ha a nyilvánosságra hozatal történetesen valamely jogi személy tevékenységéhez fűződik. A ki nem adott mű ismeretlen szerzője jogán pedig bizonyos esetekben a megfelelő szerzői érdekvédelmi szerv, tehát általában szintén jogi személy léphet fel {Szjt 6. §). Külön részletezni nem szükséges továbbá, hogy jogi személy a szerző örököseként stb. is jelentkezhet. Szerzői oldalon ezek szerint mind természetes, mind pedig jogi személyek állhatnak kiadói szerződés alanyaiként. Ezzel szemben kiadói oldalon kizárólag jogi személy szerződhet. A törvény erre ugyan külön nem tartalmaz rendelkezést, azonban irodalmi műveknél ezt a vonatkozó jogszabály kifejezetten kimondja [1/1970.(111. 20.) MMsz. r. — Kr — 38. §] és ugyanilyen értelemben rendelkeznek az alkalmazott grafikai művek, valamint a művészi fényképek felhasználására vonatkozó jogszabályok is [6/1970. (IV. 24.) MM sz. r. — Agr — 2. §, 8/1970. (VI. 24.) MM sz. r. — Mfr — 1. §]. Ennek alapja lényegében az, hogy szocialista társadalmi viszonyok között a kultúra terjesztése közügy, amelynek szolgálatára az állami és társadalmi szervezetek a leghivatottabbak (Szjt indokolása). A szerzői alkotást a nyilvánossághoz közvetítő felhasználói tevékenység ugyanis nem lehet kizárólag nyereség elérését célzó vállalkozás. Magánszemélyek rendszeres kiadói tevékenységének lehetősége ezeket a célkitűzéseket megfelelően nem tudná biztosítani (más esetről van szó természetesen, amikor vagyoni jogait a szerző maga gyakorolja és művét saját kiadásban jelenteti meg). Kiadó alatt viszont nemcsak az ilyen 789
