Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 31 — 32. §. Kiadói szerződés 19.) MM sz. r. — a továbbiakban Zkr — 4. § b)] más műveknél viszont ilyen előírások általában nincsenek, így ezekre a szerződésben kell megállapodni [Szjt 26. § (1) bek.]. Kizárólagosság | 2. A kiadás jogával a kiadó — eltérően a felhasználási szerződések általános szabályaitól — az adott szerződés keretei között kizárólagos jelleggel rendelkezik [Szjt 31. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a szerződés tartama alatt a kiadásra egyedül ő jogosult és ezt a jogát mindenkivel szemben — még magával a szerzővel szemben is — érvényesítheti. Abban a körben tehát, amelyben hozzájárulását adta a kiadáshoz, a szerző sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel ezt a jogot sérti és a szerződés tartama alatt köteles a szerző tartózkodni attól, hogy másnak ugyanilyen jogot engedjen. E szabály alól egyrészt azok a művek kivételek, amelyek napilapok és folyóiratok számára készültek. Ezek jellege ugyanis általában nem tesz szükségessé kizárólagos kiadói jogokat. Kivételek a gyűjtemények (lexikonok. szótárak, enciklopédiák stb.) számára készült művek is. A kizárólagosság azonban egyfelől nem jelenti egyben azt, hogy a kiadó a mű minden kiadási célú felhasználási jogával rendelkezik. Ez elsősorban az Szjt 31. §-ának azon rendelkezéséből következik, hogy a kiadás joga kétség esetén csak a magyar nyelvű kiadásra vonatkozik. A mű idegen nyelven történő kiadására tehát külön kell szerződni, vagy már a magyar nyelvű kiadással együtt ki kell kötni meghatározott idegen nyelvű kiadás jogát is. Másfelől a műnek csak azon műfajára nézve gyakorolhatja jogait a kiadó kizárólagosan, amelyre a felek akarata a szerződésben eredetileg irányult. Szakkönyvre kötött szerződés esetén például — külön kikötés nélkül — a művet változatlan tartalommal sem jelentheti meg a kiadó tankönyvként. J87 3. A szerződésből ered az a másik alapvető joga a kiadónak, hogy a már kiadott művet forgalomba hozza. Ez alatt a műről készült példányok kereskedelmi céllal történő vagy anélkül értékesítése érdekében tett minden olyan intézkedés értendő, amellyel lehetővé válik a mű példányainak a nyilvánosság általi megszerzése. Ilyennek minősül tehát, ha a kiadó kereskedelmi vállalatnak adja át a kiadott mű példányait. E vonatkozásban annak már nincs jelentősége, hogy a forgalomba hozott művet a kereskedelmi vállalat közvetlenül terjeszti-e a közönség körében, vagy azt továbbértékesítés (pl. kiskereskedelmi forgalom) céljából más vállalatnak adja át, illetőleg hogy a terjesztés ellenértékkel vagy anélkül történik. Forgalombahozatal természetesen olyan módon is történhetik, hogy a kiadó az általa kiadott művet maga terjeszti. A forgalombahozatal joga általában területileg korlátlan, feltéve, hogy a felek a szerződésben eltérően nem rendelkeztek, időbeli korlátot jelent viszont magának a szerződésnek az időtartama. A jogosan kiadott művet a kiadó tehát a szerződés tartama alatt bárhol forgalomba hozhatja és forgalomban tarthatja. A forgalombahozataltól meg kell különböztetni a forgalomban tartást, amelv a már forgalomba hozott mű árusításra készen A forgalombahozatal joga
