Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések kifejezett kötelezettségvállalás nélkül is — a fel nem használás az adott esetben jogellenes magatartás, ami a Ptk általános kártérítési szabályai szerint is kiváltja a károkozó felelősségét. 30. §. Kisebb változtatások 30. §. Ha a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatásokat köteles végrehajtani; ha e kötelezettségének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni, a felhasználó a változtatásokat hozzájárulás nélkül is végrehajthatja. A személyhez fűződő jogok körében már foglalkoztunk a változtatásokkal, s ismertettük a törvény szabályát: a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása. A szerződésértelmezési szabályok közül az utolsóként felvett rendelkezés éppen azt igyekszik körülírni, hogy olyan esetben, ha a szerző a mű felhasználására szerződést köt, mi a jogosult változtatások általános mértéke. Itt ismét a felek együttműködésének egy sajátos szabályával állunk szemben. A polgári jognak általános szabálya a kölcsönös együttműködési kötelezettség (Ptk 4. §), s ezt alkalmazza itt a törvény a szerzői alkotások felhasználására. A szabály figyelembe veszi azt a tapasztalati tényt, hogy a felhasználási formától függően — de úgyszólván minden felhasználás esetén — felmerül a kisebb változtatások kérdése. A színpad mérete megkívánhatja egy, a szerző által adott rendezői utasítás megváltoztatását, a kiadási technika megkövetelheti néhány sor törlését, a filmfelvétel során az adottságok nem teszik lehetővé az eredetileg elképzelt színhely igénybevételét stb. A törvény ezért elismeri az ilyen változtatások szükségességét, de ügyel arra, hogy ne engedjen ezen a címen többet a feltétlenül szükségesnél. Ennek első biztosítéka, hogy a szerzőnek a szerződéskötéssel együtt elvállalt kisebb változtatási kötelezettsége nem terjed túl a felhasználáshoz elengedhetetlen, vagy nyilvánvalóan szükséges körön, s az ilyen változtatások sem érinthetik a mű lényegét. A második biztosíték, hogy e változtatások végrehajtása végett a felhasználó a szerzőhöz köteles fordulni, s maga csak akkor hajthatja, illetve hajtathatja mással végre az ilyen változást, ha a szerző a kötelességének nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni (pl. tartósan külföldön van, a szerződést már nem a szerző, hanem örököse kötötte stb.). Mivel a jogosulatlan változtatás a szerző személyhez fűződő jogát sérti, az önkényes változtatással szemben a szerző nem fegyvertelen: a bírósághoz fordulhat, s ha kitűnik, hogy a felhasználói változtatás túllépte a törvényben megengedett határokat, eltiltást követelhet. 184