Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések ződésekre vonatkozó végrehajtási rendeletek le is vonják, és e vonatkozásban külön rendelkezéseket is tartalmaznak (pl. a kézirat első példányát, a többszörösítésre szánt rézkarc alaplemezét a szerződésszerű felhasználás után a szerzőnek vissza kell szolgáltatni). 1. A szerzői alkotások tekintetében mindig szokásos volt a megrendelés, a fejedelmek, az egyház, a gazdag polgárok, a városok mecénáskodása jóval régibb, mint maga a szerzői jog. Az alkotói megbízások jelentősége azonban különös jelentőséget nyer a szocialista társadalomban. A szocialista állam aktív kulturális politikájának ugyanis egyik leghatékonyabb eszköze az alkotói megbízás. Ennek segítségével biztosíthatják az állami kulturális politika megvalósítói, a kiadók, színházak, filmgyárak, a rádió és a televízió, Művészeti Alap, a képzőművészeti alkotásokra szóló megrendelések koordinálásával megbízott Képzőművészeti Lektorátus, hogy a gondozásukra bízott területen érvényre jussanak a kulturális politika célkitűzései. Az ilyen megrendelések keretében nyílik lehetőség arra, hogy ezek a szervezetek ne csak passzív terjesztői legyenek a művészeti, tudományos és irodalmi műveknek, de valóra váltsák a szerzők és a kulturális műhelyek alkotó együttműködését, a szerzői tevékenység nemes értelemben vett befolyásolását. Ebben a kapcsolatban a kulturális szervezetek feladata, hogy az egyéni és társadalmi mozzanatokat összekapcsoló alkotói folyamatban mintegy képviseljek, kifejezésre juttassák a társadalom aktív, ösztönző érdekeltségét. Ugyanakkor az alkotói megbízások fokozzák a szerző biztonságát, mind anyagi, mind erkölcsi-politikai tekintetben. Az alkotói megbízások kiemelkedő jelentősége magyarázza, hogy a törvényhozó a jövőben alkotandó művekre vonatkozó szabályokat különös gonddal és körültekintéssel dolgozta ki. 178 Az alkotói megbízások jelentősége 29. §. Alkotói megbízások 29. §. (1) A jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés alapján átadott mű elfogadása felől a felhasználó a jogszabályban megállapított határidő alatt köteles nyilatkozni. (2) Ha a szerződés jövőben megalkotandó műre szól, a felhasználó jogosult az elkészült művet indokolt esetben — megfelelő határidő tűzésével — a szerzőnek kijavítás végett ismételten is visszaadni. (3) Ha a szerző a kijavítást alapos ok nélkül megtagadja, vagy határidőre nem végzi el, a felhasználó a szerződéstől díjfizetés kötelezettsége nélkül elállhat. (4) Ha a mű javítás után sem alkalmas a felhasználásra, a szerzőt csak mérsékelt díjazás illeti.
