Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 27. §. írásbeliség nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről. További következménye az érvénytelenségnek, hogy a bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a dolgozó nép érdekeibe vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütköző szerződést kötő félnek járna vissza (Ptk 237. §). 27. §. írásbeliség 27. §. A felhasználási szerződést — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — írásban kell megkötni. Abból a tényből következően, hogy a felhasználási szerződést felhasználói oldalról rendszerint szocialista Szervezetek kötik, a törvény a kialakult társadalmi gyakorlat alapján jogi szabályként is kinyilvánítja azt a követelményt, hogy a felhasználási szerződéseket írásban kell megkötni. Az írásbeliség törvényi előírása a Ptk 218. §-ának (1) bekezdése szerint azzal jár, hogyT legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. Ilyen lényeges tartalom a felhasználási szerződéseknél a felek személye, a mű egyértelmű megjelölése (jövőben alkotandó műnél elegendő a megfelelő körülírás) és a felhasználás célja. A szerzői díj meghatározása kívánatos ugyan, de véleményünk szerint nem elengedhetetlen kellék, hiszen a törvény 13. §-a (3) bekezdésének általános díjfizetési kötelezettséget kimondó szabálya az ilyen rendelkezést pótolja. Az írásbeliség kötelezettségéből következik, hogy a szerződés módosítása — legalábbis a lényeges tartalmat illetően — és megszüntetése is csak írásban történhet. Az így kötelezővé tett alakszerűség megsértéséhez a polgári jog általános szabályai szerint [Ptk 217. § (1) bek.] a szerződés semmisségének következménye járul. Ez a szabály szigorúnak látszik, különösen akkor, ha a szóban kötött szerződés alapján az egyik fél már teljesített (pl. a szerző a szóban kapott megbízás alapján elkészítette a művet). Ezen a szigorúságon segít az az imént ismertetett lehetőség, hogy a bíróság a semmis szerződést határozathozataláig terjedő időre hatályossá nyilváníthatja. Úgy gondoljuk, hogy a bíróságok az alakszerűségi szabályok megsértésének következményénél figyelembe fogják venni, hogy a nagyobb szervezettséggel, szakismerettel, gyakorlattal rendelkező felhasználó szervezetek feladata elsősorban, hogy az írásbeliségre vonatkozó szabályok alkalmazását biztosítsák. A törvény felhatalmazása alapján a Vhr 21. §-a szerint nincs szükség írásbeli alakra a napilapokban, folyóiratokban történő közzététel céljára kötött szerződések esetén. 175
