Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt V. Felhasználási szerződések sal: a kiadói és a sugárzási szerződéssel. A szerződések elterjedtsége és fontossága azonban magával hozza, hogy az egyes műfajok és felhasználási folyamatok szabályozása során maga a törvény is rendelkezik további nevesített szerződésekről. Ilyenek a színpadi előadási szerződés (39. §), a megfilmesítési szerződés (42 — 43. §). De foglalkoznunk kell a felhasználási szerződésekkel ott is, ahol a törvény maga nem nevesítette az adott művészeti ágban vagy felhasználási formában kialakult szerződést, de az akár a végrehajtási rendelkezések szabályai folytán, akár a kialakult szakmai gyakorlat következtében már felismerhetően elkülönült. Ilyenek különösen a kiadói szerződés egyes speciális fajtái (zeneművek kiadása, képző- és iparművészeti alkotások reprodukcióinak kiadása), ilyenek a többszörösítésre szánt grafikai és iparművészeti alkotások felhasználási szerződései stb. Mindenütt, ahol csak a felhasználási szerződésekről szó esik, szem előtt kell tartanunk egy fontos megkülönböztetést. Ezek a szerződések részben már megalkotott művek felhasználására vonatkoznak, részben összekapcsolják a mű elkészítésére vonatkozó megbízást a megalkotandó műre vonatkozó felhasználási jogok megszerzésével (jövőben megalkotandó műre vonatkozó szerződés). Az utóbbiak a dolog természeténél fogva bonyolultabb kérdéseket vetnek fel. A) A felhasználási szerződések általános szabályai 25. §. Szerző — felhasználó 25. §. A szerző vagy jogutódja a mű felhasználására vonatkozó szerződést jogszabály által meghatározott esetekben csak az erre hivatott szervezettel, illetve szervezet útján kötheti meg. A szerzői oldal | 1. A szerző vagyoni jogainak ismertetésénél (III. fejezet) foglalkoztunk azzal, hogy kit illetnek meg a szerzői vagyoni jogok. Ez egyben meghatározza, hogy ki, illetve kicsodák jogosultak a szerzők oldalán a felhasználási szerződés megkötésére. A szerződéskötés joga eredendően mindig a szerzőt illeti meg, mindenki más csak tőle származtatott jogon köthet a szerzői oldalról felhasználási szerződést. Ezek közül a következők említendők meg: aj A szerző jogán fellépő egyedi származékos jogszerző. Itt olyan esetekről van szó, amikor a felhasználó (rendszerint szervezet) a szerzőtől szerződéssel vagy a munkaviszony alapján nyert felhasználási jog'keretében megszerzi a meghatározott további felhasználási szerződések kötésére vonatkozó jogot is (lásd a 13. és 14. §-nál). b) A szerző általános (generális) jogutódai: az örökös vagy az örököstársak (lásd a 13. §-nál). c) A törvény különös rendelkezése folytán felhasználási szerződés megkötésére feljogosított személyek, illetve szervezetek. Ilyen a név nélkül 170
