Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 24. §. Kényszerengedély 2. Az Szjt 23. §-ának (2) bekezdése a rádiónak és a televíziónak nyújt védelmet az ellen, hogy hozzájárulása nélkül más adóállomások a műsorát átvehessék, vagy hogy azt forgalombahozatal vagy nyilvános előadás céljából bárki rögzíthesse. (A magánhasználatra szánt rögzítésre a tilalom nem vonatkozik.) Ez tehát nem szoros értelemben vett szerzői jogi szabály. A rádió és a televízió számára biztosított védelem nem csorbíthatja semmilyen vonatkozásban sem a szerzőknek az Szjt-ben biztosított jogait \Vhr 19. § (3) bek.]. Ugyancsak nem érinti a törvény 23. §-a (2) bekezdésének rendelkezése a szerzőknek a külföldi rádió és televízió adóállomásokkal szembeni mindazon jogait, amelyek a szerzőket az illető külföldi ország törvényei szerint megilletik; ugyanez vonatkozik a szerzőknek a Magyar Rádió és Televízió adásairól külföldön készített rögzítésekkel kapcsolatos jogaira. 24. §. Felhasználás engedélyezése társadalmi érdekből 24. §. (1) Ha a szerző jogutódja a már nyilvánosságra hozott mű további felhasználásához hozzájárulását alapos ok nélkül megtagadja, a hozzájárulást — amennyiben nemzetközi egyezménybe nem ütközik — társadalmi érdekből a bíróság ítélete pótolhatja. (2) A felhasználás díjazás ellenében történik. A szerzői jognak az Szjt 24. §-ában meghatározott korlátozására csak a szerző halála után, jogutódjával szemben kerülhet sor. A törvény indokolása a rendelkezés célját abban jelöli meg, hogy magyar szerzőknek már nyilvánosságra hozott alkotását a magyar társadalom részére hozzáférhetővé lehessen tenni akkor is, ha a mű további felhasználásához a szerző jogutóda alapos ok nélkül megtagadná a hozzájárulását. Annak, hogy a bíróság ítélete a jogutód hozzájárulását pótolhassa, előfeltétele a mű már korábban megtörtént nyilvánosságra hozatala bármilyen felhasználás formájában (pl. kiadás, nyilvános előadás stb.). A pert a jogutód ellen megindíthatja bárki, akitől a jogutód a felhasználás engedélyezését megtagadta. A törvény a bíróság mérlegelésére bízza annak eldöntését, hogy a jogutód alapos okból zárkózott-e el a hozzájárulás megadásától és hogy valóban társadalmi érdekből van-e szükség a felhasználásra. A felek megegyezésének hiányában ugyancsak a bíróság állapítja meg a felhasználásért a jogutódnak járó díj összegét is. 167 A rádió és televízió műsorának védelme mellett a mű külön felhasználásának minősül, ugyanúgy, mint abban az esetben, amikor a rádió és a televízió más adóállomás által készített és attól átvett hang- és képfelvételről sugároz. Egészen nyilvánvaló, hogy ezekben az utóbb említett esetekben a hang- és képfelvétel készítését nem lehet többé pusztán a sugárzás technikai folyamata szerves részének tekinteni.
