Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Második rész. A magyar szerzői jog

Szjt IV. A szerzői joy korlátái

Igen lényeges, hogy a 17. § (3) bekezdés értelmében az idegen mű átdolgozás formájában történő szabad felhasználása új önálló mű megalkotása céljából csak műfajilag erősen korlátozott keretek közt megengedett. Az idegen mű dramatizálásához, megfilmesítéséhez, rádióra, televízióra adaptálásához és az azonos műfajban történő átdolgozásához ugyanis az eredeti mű szerzőjének hozzájárulása mindig szükséges (feltéve természetesen, hogy a mű még védett). A szóban forgó szabad felhasználás tehát csak az imént nem említett egyéb műfajoknál van megengedve. Igv pl. regény drámátizálása mint szabad felhasználás kizárt, de színdarab átdolgozása novellává már minősülhet szabad felhasználásnak. Ennek a műfaji megszorításnak nyilván inkább gyakorlati, érdekvédelmi, semmint elvi indokai vannak: egyfelől ne szolgálhasson a 17. § (3) bekezdésének rendelkezése az idegen mű jogtalan felhasználásának (plagizálásának) igazolására, másfelől ne vezessen olyan bonyolult vitákhoz, amelyek kapcsán — akár dramatizálás, akár azonos műfajban jelentkező átdolgozás esetében — az új mű alkotás jellegének és önállóságának vizsgálata a szubjektivitásnak adhatna tág teret.

Szükségesnek tartjuk még annak hangsúlyozását, hogy az idegen mű szabad felhasználásának műfaji korlátozása nem jelenti azt, hogy bárki monopóliumot biztosíthat magának valamely témára. A szerző mindig merít annak a társadalomnak a kulturális javaiból, amelyben él. A már meglevő művek adják nemcsak az ösztönzést, de igen gyakran a gondolatot, az ötletet is új önálló művek megalkotására és a szerzői jog soha nem válhat az alkotómunka akadályozójává.

IS. §. Másolatkészítés — kölcsönzés

18. §. (1) Nyilvánosságra hozott műről bárki készít hot másolatot, ha az nem szolgálja sem forgalombahozatal, sem jövedelemszerzés célját, és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti. Ez a szabály az építészeti művekre és műszaki létesítményekre nem terjed ki.

(2) A szabad felhasználás körébe tartozik a mű egyes példányainak kölcsönzése is.

I. Másolat a műnek, illetőleg részletének bármilyen eljárással készült sokszorosítása, ide' “ értve a kézi másolást is. A kézírásos, vagy írógéppel készült másolatoknak főleg a zeneműveknél és a színpadi műveknél még napjainkban is elég nagy jelentősége van. A szabad másolatkészítés igazi jelentősége azonban a modern sokszorosítási technika (fotókópia, mikrofilm, xerox, hangszalag stb.) rohamos fejlődésével függ össze. Ezen alapul a különböző dokumentációs központok egyik legfontosabb tevékenysége is.

A másolatkészítés szabadságának ugyanis nem feltétele, hogy másolatot csak saját használatra szabad készíteni. Más részére is szabadon lehet másolatot készíteni az Szjt 18. § (1) bekezdésében előírt feltételek mellett ;

Másolat készítésének szabadsága