Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt IV. A szerzői jog korlátái sok, színdarabok stb.). Minden — legtágabb értelemben vett — irodalmi műből lehet idézni, másik irodalmi műben. Nem kétséges, hogy irodalmi művekben zeneművek részletei ugyanúgy és ugyanazon feltételek mellett idézhetők, mint az irodalmi művek részletei. Az átvevő irodalmi mű természetesen nemcsak kottaírásban idézhet a zeneműből, amelynek olvasása különleges zenei képzettséget igényel, hanem olyan módon is, amelynek révén a zeneműből idézett részletek a hallás útján válnak érzékelhetővé (hanglemez, hangszalag stb.), hisz a zeneművek arra vannak szánva, hogy a hallás útján jussanak el a nagyközönséghez. A zenei idézetek kapcsán azonban külön is ki kell emelnünk az idézés járulékos, kiegészítő jellegét. Az idézés jogosságának ez a feltétele ugyanis hiányzik, ha például az a hanglemez, amelyet mint a zenei idézetet tartalmazó mellékletet a könyvvel együtt hoznak forgalomba, alkalmas arra. hogy önálló funkciót is betöltsön, azaz önállóan is felhasználásra kerülhet. Van olyan nézet, hogy a zeneirodalomban már előfordult zeneművek idézése más zeneműben. így pl. a Marseillaise motívuma a „Két gránátos” című Heine vers Schumann által történt megzenésítésében. Véleményünk szerint ez az álláspont téves; a zenei idézetek lehetőségének elismerése azonos műfajban nem lenne összeegyeztethető az átvett melódiát megillető önálló szerzői jogi védelemmel. Idegen zenemű az Szjt 17. § (3) bekezdése alapján csak új önálló zenemű megkomponálására használható fel szabadon. Többek közt ilyen szabad felhasználás (nem pedig idézet vagy átvétel) a zenei paródia is. A képzőművészeti művek idézését az Szjt nem teszi lehetővé sem irodalmi, sem más művekben (pl. film), mert részletekben nem vehetők át, miután ez a mű megcsonkítását jelentené, tehát a változtatás tilalmába ütköznék. A képzőművészeti alkotásokhoz hasonlóan nem lehet szabad felhasználásként idézni az Szjt szerint az iparművészeti és az építészeti alkotásokat, valamint a művészi fényképeket sem, mert részletek átvétele ezekből a művekből szintén azok megcsonkítását jelentené. A képző-, iparművészeti és építészeti művek, valamint a művészi fényképek szabad felhasználásnak minősülő — teljes egészbeni — átvételét az Szjt speciális rendelkezéssel (45. §) szabályozza. A tudományos és műszaki tervek, rajzok, ábrák irodalmi művekben az általános feltételek mellett szintén idézhetők. Ilyen idézetek különösen a tudományos és technikai tárgyú irodalmi művekben indokoltak, amelyeknél gyakran elengedhetetlenül szükséges, hogy komplikált tényállásokat optikailag tegyenek érthetővé. Színpadi művekben az idézés az irodalmi idézés szabályai szerint történhet. Nézetünk szerint a film is tárgya lehet idézésnek, illetőleg a film mint átvevő mű is tartalmazhat más műből vett idézeteket. Az elsőre példa a tudományos előadás során egyes filmalkotásokból származó részletek vetítése, a filmben történő idézés példájaként említhetjük pedig azt az esetet, amikor egy kiváló filmrendezőről készült dokumentumfilmben az illető rendező művészetének illusztrálására használnak fel a filmjeiből részleteket. 144
