Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt IV. *4 szerzői jog korlátái milyen nyelven hozták nyilvánosságra. Ebből következik, hogy az idegen nyelvű műből nemcsak az eredeti nyelven, hanem fordításban is szabad idézni, amit egyébként a köztudat szerint mindenki természetesnek tart (lásd bővebben a 22. § 6. pontjában). Felmerülhet, hogy szabad-e idézni olyan műből, amelyre vonatkozóan a szerző a visszavonási jogával (Szjt 15. §) élt. Abban az esetben, ha a mű a visszavonás folytán nem került nyilvánosságra természetesen idézni sem szabad a műből. Abban az esetben viszont, ha a szerző a már nyilvánosságra hozott mű további felhasználását tiltja meg, nézetünk szerint ez nem lehet akadálya az illető műből történő idézésnek. A visszavonás jogának gyakorlása nem teszi meg nem történtté a korábban már bekövetkezett nyilvánosságrahozatalt. Igaz, hogy ilyen esetben a mű minden további felhasználása (sokszorosítása, forgalombahozatala, előadása stb.) tilos és pl. könyvek esetén a kereskedelemnél még meglevő példányok sem árusíthatók tovább, de semmi esetre sem követelhető a már elkelt példányok beszolgáltatása, habár a művet a forgalomból kivonták. Ha egyszer az idézési jog a mű nyilvánosságrahozatalával a társadalom számára megnyílt, annak érvényesítését a szerző többé nem akadályozhatja. Az átvevő mű önállósága | 3. Az idézés további feltétele az átvevő mű önálló jellege. Önálló a mű, ha eredeti, egyéni alkotómunka eredménye, és mint ilyen szerzői jogi védelem tárgya lehet. Nincs meg az átvevő mű önállósága abban az esetben, ha az idegen művek részeinek átvétele az idézés látszatát keltve ugyan, de saját önálló gondolatok kifejtése, saját alkotói munka hozzáadása nélkül történt. Az átvevő mű önállósága tehát szorosan összefügg az idézeteknek az egész műhöz viszonyított terjedelmével. Ez másszóval azt jelenti, hogy az átvevő mű önállósága szempontjából döntő, hogy milyen a viszony az átvevő mű és az idézett művek között. Az idézetekből ugyanis nem állhat az átvevő mű lényeges tartalma, hanem az idézeteknek csak kiegészítő, akcesszorikus szerepük lehet a saját alkotói teljesítmény mellett. Azok a művek tehát, amelyeknek lényeges tartalmát idegen művekből átvett részletek (az általános szóhasználat szerinti „idézetek”) adják — mégha a kiválasztás és az összeállítás eredeti jellegénél fogva mint gyűjteményes művek szerzői jogi védelem alatt is állnak —, a felhasznált művek szerzőinek hozzájárulása nélkül nem közölhetők. A gyűjteményes művekkel kapcsolatban azonban megemlítjük, hogy az átvevő mű önállósága mint az idézés feltétele megvan azoknál a gyűjteményes műveknél, amelyek nem másodkezű, hanem eredeti műveknek minősülnek. A gyűjteményes műveknek ebbe a válfajába tartoznak — amellyel egyébként az Szjt ,5. §-ával kapcsolatban a 3. pontban foglalkozunk, — pl. a bibliográfiák, szótárak, továbbá egy speciális műfaj az aforizmák gyűjteménye is, azaz híres emberek rövid bölcs mondásainak, vagyis idézeteknek a gyűjteménye. Az idézés terjedelme | 4. A megengedett terjedelmet meghaladó idézés az idegen mű jogosulatlan felhasználása. A megengedettnél hosszabb terjedelmű idézet nem a szabad felhasználás körébe tartozó idézésnek, hanem átvételnek \Vhr 14. § (2) bek.] minősül, uo
