Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
.S'-ji 15. $. Védelmi idő hogy az lenne a méltánytalan, ha a mű felhasználása folytán a szerzőtől :nár idegenné vált személyek jutnának anyagi előnyökhöz. Abban különben világszerte nem találunk különbséget az egyes országok törvényei között, hogy valamennyi biztosít a szerző hátramaradottai számára oltalmi időt. (Egyedüli kivétel az Egyesült Államok sajátos, kétszer 28 éves védelmi ideje, amit ritka kivételként maga a szerző is túlélhet. Ennek meghaladott voltát mutatja, hogy a szerzői jogi reformra készülő Egyesült Államok már több éve évenként visszatérő törvényhozási rendelkezéssel meghosszabbítgatja az adott évben lejáró védelmi időket.) Különbséget csak a védelmi idő tartamában találhatunk, de az országok túlnyomó része, köztük a szocialista országok közül az NDK, Csehszlovákia, •Jugoszlávia és — de csak a vérszerinti hátramaradottakra korlátozva — Románia is az 50 éves védelmi időt alkalmazza. Bizonnyal fel lehet hozni az 50 éves védelmi idővel szemben érveket (nem mindig a rászoruló gyermekek örökölnek, a gyermekek hiányában öröklő özvegy újból férjhez megy, végrendeleti öröklés vagy a szerző közvetlen örököseit leövető öröklés rendjén a vagyoni jogok olyan harmadik személyekre szállnak, akik tekintetében az említett társadalmi méltányossági szemlélet már nem érvényesül stb.). Ennek ellenére törvényünk fenntartotta az 50 éves védelmi időt, s úgy gondoljuk, hogy ebben a törvényhozói elhatározásban két megfontolás vezette. Az egyik a hagyomány erejének tiszteletben tartása volt; új szerzői jogi törvényünk sok vonatkozásban erősítette az alkotók pozícióját, hatékonyabbá tette jogi védelmüket. Ennek felismerését nehezítette volna, ha egy ilyen, a szerzők által lényegesnek tartott kérdésben a törvény kevesebb jogot adott volna, mint a kapitalizmus viszonyai között keletkezett előde. Az is figyelemreméltó érve volt a szerzői érdekek szószólóinak, hogy a hosszú védelmi idő a jó műveknek kedvez: éppen a legértékesebb, legidőtállóbb alkotások azok, amelyek fél évszázaddal alkotójuk halála után még mindig felhasználásra kerülnek. A második szempont viszont a Berni Unióban fennálló tagságunk tekintetbevétele volt. Ha a védelmi időt a magyar törvényhozás csökkentette volna, ez megakadályozta volna, hogy a Berni Unió újabb, korszerűbb szövegeit elfogadhassuk. A védelmi idő számítása | 2. A védelmi időt kerek naptári években kell számítani, éspedig a szerző halálát követő év január 1-től. Sajátos szabályok vonatkoznak a szerzőtársak által alkotott művekre, az ismeretlen szerzőtől származó művekre és a filmekre, továbbá a tudományos intézetek és állami szervek összeállításában megjelenő gyűjteményes művekre. a) Ha a művet szerzőtársak alkották [Szjt 5. § (1) bek.], a védelmi időt az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. Ebből következik, hogy ez a meghosszabbítás a többi szerzőtársak örököseinek javára is szolgál. A műre vonatkozó vagyoni jogok mindaddig fennmaradnak valamennyi szerzőtárs örököse javára, amíg az utoljára elhalt szerzőtárs halálától számított 50 év el nem múlt. Mivel a törvény kivételes számításmódja csak a szerzőtársak által alko-135
