Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 9. §. Szerzői minőség elismerése hessük. Az alkalmazható jogkövetkezmények azonban azonosak, hiszen a műnek bármilyen jogosulatlan felhasználása — pl. a nyilvánosságrahozatalt előkészítő cselekmények, mint a mű kiszedetése-kinyomtatása, hanglemezfelvétel sokszorosítása stb. — is sérti a szerző személyhez fűződő jogait (lásd a 10. §-nál). Hozzájárulás | -5. A szerző hozzájárulását a nyilvánosságrahozatalhoz az esetek túlnyomó részében ráutaló magatartással adja meg. A szerző azzal, hogy a jövőben alkotandó műre kötött szerződés alapján teljesít, vagy hogy már elkészült művére megköti a kiadói, színpadi előadási vagy egyéb felhasználási szerződést, a nyilvánosságrahozatalhoz kétséget kizáróan hozzájárul, ha a szerződés e vonatkozásban kifejezett külön rendelkezést nem is tartalmaz. Ugyancsak szokásos módja a hallgatólag történő hozzájárulásnak az, hogy az író vagy egyéb művész alkotását valamelyik folyóirat vagy napilap szerkesztőségébe küldi be. Előfordulhat az is, hogy kifejezett nyilatkozattal történik a nyilvánosságrahozatalhoz való hozzájárulás. Ennek a kérdésnek azonban inkább a szerző halála után fellelt alkotás esetén van jelentősége (lásd a 12. §-nál). 9. §. A szerzői minőség elismerése 9. §. (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék; a mű részletének átvétele, a mű idézése vagy ismertetése esetén a szerzőt meg kell jelölni. A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. (2) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe. Az ún. „névjog” | 1. E jogosítványt szokásos „névjog” kifejezéssei is emlegetni, s a szerző személyhez fűződő jogai közül ezt nevesítették a legrégebben. Elsődleges célja, hogy a mű minden társadalmi felhasználása esetén kitűnjék a szerző és a mű kapcsolata. De — mintegy tükörképként — magában foglalja annak jogi biztosítékát is, hogy az ismeretlenül maradni kívánó szerző megtarthassa névtelenségét. Éppen ezért a „névjog” megjelölés nem pontos. Részletesebb kifejtésben az Szjt 9. §-a a következő részjogosítványokat foglalja magában: — névfeltüntetés a művön, — névfeltüntetés idézésnél vagy egyéb átvételnél, — névfeltüntetés ismertetésnél, — a névtelenséghez való jog, — védelem a szerzői minőség kétségbevonásával szemben. A szerző nevének feltüntetése — mint a személyhez fűződő jogok körébe tartozó oly sok részjogosítvány — vagyoni mozzanatokkal is kapcsolatos. Éppen ez lehetett az oka annak, hogy a személyhez fűződő jogokat még el 101
