Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)

Negyedik fejezet

Mandich Antal püspök élete Calvaria című keresztút-imakönyv

Knezevich, akinek nagyapja Eszékről települt át Pécsre, számos horvát nyelvű kiadványt készített. Érdekes, hogy impreszszumát is, melyben már királyi könyvnyomtatónak nevezi magát, — horvát nyelven adja (PÉK Klimó ktár NN II. 16.) A 48 oldalas, gót betűkkel szedett imakönyv, betűi szinte újak, legalábbis alig használtak, tördelése meglehetősen

takarékos.

olyannyira, hogy szinte az új benyomását kelti. Nem mondhatjuk el ugyanezt a kereszt út stációit jelző latin betűs római számokról és az oldal élén két kis díszítőelem közé zárt oldalszámokról, — ezek ugyanis rendkívül kopottak, elhasználódottak. Néhány más, latin betűvel szedett munkáját is tanulmányoztuk, pl. az iskolai értesítőket. Ezek igen jól megmutatták a fokozatos leromlást, hisz évente jelentek meg, Knezevich nyomdájában. Silány munkája miatt azonban az 1817. és 1818. évit Pesten a Trattner nyomdában, az 1819. évit pedig Eszéken, a Divald nyomdában készíttették. Az értesítőkben felhasznált szignettek azonosak az Engel munkáiból már ismertekkel, csak lényegesen kopottabb állapotban. Knezevich ekkoriban a nyomda anyagának megújítására — anyagiak híján, vagy egyéb okokból — nem tudott vagy éppen nem akart áldozni.

Végre — mint maga írta egy későbbi levelében — 1826-ban több ezer forintért felújította a nyomda felszerelését. Ez az inkább részleges, mint teljes felújítás már nagyon ráfért az igen leromlott nyomdára. Ám az, hogy mégis sor került rá, annak oka nem csupán a helyzet tarthatatlansága lehetett, hanem feltehető, hogy Knezevichnek valamiféle elgondolásai lehettek a nyomda „felvirágoztatását” illetően. Király

90