Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)

Harmadik fejezet

id. m. II. köt. 645—650. p. — Az ezekben az években Pécsett elhunyt francia katonák emlékét őrzi a Mecseken, 240 m magasságban felállított ún. Francia emlék. Az emlékművet 1908-ban Zsolnay Miklós kezdeményézésére, részben az ő adományából, részben közgyűjtésből állították fel. Ld. Mecsek Egyesület évkönyve, a XL. egyesületi évről. Pécs, 1931. 88. p. A sebesülésből felépült francia katonák közül is számosán pécsi családokból nősülve végleg itt maradtak. Nem egy ma is élő pécsi családnévből kicseng a francia eredet.

26 A két Vizer igen sokat tett az Irgalmas rend Pécsre települése érdekében, 1796. június 27-én Vizer Ádám vezette be őket rendházukba, amely korábban a kapucinusok kolostora volt, (Haas Mihály: Baranya emlékirat. Pécs, 1845. 278. p.) — s kívánságuk szerint temették mindkettőjüket a rend kriptájába. Ez a körülmény valószínűsíteni látszik húguk, Krisztina temetkezési helyére vonatkozó feltevésünket.

27 Fejes György: Az Irgalmasok templomának kriptája. Dunántúl, 1936. június 28. A templom padozata renoválás közben beomlott és ennek nyomán jutott le Fejes a kriptába. A mintegy ötven sírból mindössze 22-nek a feliratát tudta úgy-ahogy kibetűzni. Ezek között nemcsak Engelné nincs, de különös, hogy a két Vizer testvér sírját sem látta, kiknek a sírtáblája a templomban van. Egyébként a cikk nyomán az a véleményünk, hogy nem tett feleslegessé egy elvégzendő alapos és figyelmesebb kutatást.

28 A Pécs Belvárosi Plébánia hivatal kereszteltek anyakönyvének bejegyzése szerint 1787. június 16-án született, apja Antonius Knezevics funifex (kötélgyártó), anyja Magdalena, házszámuk 11., a keresztapa Stephanus Csoór caupo (kocsmáros).

83