Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)

Harmadik fejezet

színű, hogy anyja, még akár magától megvonva is, megadta lányának mindazt, amit csak lehetett. Ágnes Anna 27 éves, amikor 1809-ben nőül megy Knezevich Istvánhoz, Knezevich Antal kötélgyártó és Magdaléna nevű felesége fiához.29 A 22 éves Knezevich foglalkozása nem tűnik ki házasságlevelükből, de későbbiekből tudjuk, hogy erdész volt a hivatása. Csak e házasság révén kapcsolódott be a nyomda életébe.21

Engelné nyomdájának munkái

Mint említettük, a csődper a'att és után is Engelné nyomdája rendszeresen dolgozott a megye és a város részére, tehát — ha nem is folyamatosan de majdnem mindig készített ún. nyomtatványokat. Jóllehet nyomát találtuk, hogy a tanács Budán az Egyetemi nyomdában22 és Eszéken a Divald nyomdában23 is dolgoztatott, mert kénytelen volt, azért néha adott megbízást a pécsi nyomdának is.

A kisebb jelentőségű de mégis csak munkát és jövedelmet jelentő ún. merkantil nyomtatványok mellett szép számmal állított elő füzet és könyvjellegű munkákat is. Ezek között egyik legjelentősebb Szalágyi István (latin nevén Salagius) hatalmas munkája, melynek első kötete még Engelnél, 1777-ben, a befejező, VII. kötet pedig Engelné működése alatt, 1800-ban látott napvilágot. Irodalomtörténeti érdeklődésre

Catalogus és Ordo officii 1810-ből

Mindkét kiadvány a püspök rendelésére készült és szemléletesen mutatja, hová vezetett a betűk pótlásának elmaradása (PÉK Klimo ktár Sz Sz IX 23 és Béta IX. I.)

77