Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)
Harmadik fejezet
A tanács erre lépéseket is tett, s ez hamarosan eredménnyel járt. Erős Gábor debreceni rézmetsző társával, Pap Józseffel együtt jelentkezett és vállalkozott az új nyomda felállítására. Erős Gábor személye külön figyelmet érdemel, mert a magyar nyelvű földrajz tanításnak és művészettörténetünknek is egyképpen érdekes alakja. A debreceni rézmetsző diákok társasága a XIX. század első évtizedében állt fenn a kollégiumi ifjúság körében15. Erős Gáborról tudjuk, hogy a nyomdászatot is elsajátította pesti és bécsi tartózkodása során és ismételten kísérletet tett arra, hogy nyomdát állíthasson, Kazinczyval kapcsolatban volt és az ő támogatását is kérte, hogy a sárospataki nyomdát megszerezhesse.16 A források egyike sem tud azonban arról, hogy Erős a pécsi nyomdára is pályázott, holott erről tanúskodik a pécsi tanáccsal történt ismételt levélváltása.17 Ezen iratokból mint nyelvezete és tartalma folytán a legérdekesebbet, Erős Gábor írását röviden ismertetjük, Pap József levelét pedig a Dokumentumok között közöljük. A „Tekentetes Nemes Tanáts!” megszólítású, 1810. június 15-én Bécsben kelt levél bevezetőjében Erős sajnálkozik, hogy a tanács levelét későn vette kézhez, mert nem is jött volna Bécsbe. Mint írja: „Fel jöttem hát próbára fél esztendőre; de ez sem ollyan pactum a mit minden szempillantásba ide nem hagyhatnék” — készséges-Erős Gábor és Pap József kísérlete Erős Gábor és Pap József, a két jóbarát-pályázó aláírása kedik, majd így folytatja: „Ennél fogva minthogy már a Tts Nemes Tanátsnak az a nagy kegyes és reménytelen (értsd: nem remélt) gratiaja hozzánk meg érkezett hogy minket kész a maga kebelébe fel venni tehát és alázatos köszönetem és tiszteletem mellett jelentem hogy Társammal együtt el válalom a Typographia fel állítását, és a mekorra jónak ítéli a Tekentetes Nemes Tanáts a ki nyert Privilegium mellett hogy a munkába be álhatunk, mi egyszeribe minden készülettel le hordczkodván hozzá fogunk a munkához.” Erős Gábor a továbbiakban arról ír, hogy minden áldozatra kész, csak aztán „a mi tulajdonunk és propriumunk legyen a Typographia Privilégiumostul”. Megemlíti, hogy őt egyszer már elutasították, ezért ajánlja, hogy a tanács a nyomda engedélyt vagy társa, Pap József, vágy amit még jobbnak talál: a tanács a maga nevére kérje. Jellemző, amit a társa és a közte levő kapcsolatról ír: „12 esztendei 74
