Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)
Második fejezet
oldalak alján. Az utolsó oldalt egy sajátságos fametszet zárja, mely több szempontból igen figyelemre méltó. Az ábrázolás középrészén három szintes pódium van, melynek második fokán áll a nyomdászt megszemélyesítő alak, mely félreérthetetlenül Engelt akarja ábrázolni. Engel neve magyarul: angyal. Nos ezen alak ki jobb kezében virágot, bal kezében nyitott könyvet tart és magas térdcsizmát visel, — „valóságos” angyalszárnyakkal díszeleg, ezzel is utalva nevére. A mai szemmel nézve kissé humorosnak ható ábrázolásnak azonban legértékesebb elemei az alaktól jobbra és balra láthatók. Ugyanis Engel bal oldalán egy igen jó rajzú szedőszekrény van, felső részén még a kézirattartó is jól látható. Jobb keze felől pedig az általa használt fa nyomósajtó, kinyitott rámával, oly precízen ábrázolva, hogy még a csavarorsó karja is jól kivehető. Az ábrázolás „talaja” sakktáblaszerüen elhelyezkedő sötét és világos négyzetekből áll, ezek alatt pedig ismét a jelmondat: „ereseit eundo”. Ezen ábrázolást ismerjük még Salagius hétkötetes műve első kötetének címoldaláról is, mely 1777-ben jelent meg. A fent elmondottak alapján bizonyosra vehetjük, hogy Engel saját, tehát nem Trattnernél vagy egyebütt beszerzett szignettje ez. Kidolgozása, részletgazdagsága és stílusa sejtetni engedi, hogy ezt is az 1775-ös naptár fejlécének mestere, az eddig ismeretlen C. H. készítette. Nyomdatörténeti érdekességként említjük meg, hogy nyomdaeszközöknek szignetten alkalmazásával még két nyomdánál találkoztunk a Klimó-könyvtár hatalmas anyagának átvizsgálásakor: a bécsi Trattner kétféle, s az ugyancsak bécsi Kurzböck egyféle ábrázolást használt XVIII. századi termékein, melyeket szintén bemutatunk. Eszterházy püspöksége idején Engel munkái között számos olyan akad, amelyek konkrétan a püspöktől származnak, ilyenek pl. a körlevelei, beszédei. Ezek nemcsak magyar, latin nyelven, hanem németül és horvátul is készültek. Vannak viszont olyan kiadványok is, amelyeknél nagy a valószínűsége, hogy a megjelentetésüket ő kezdeményezte és támogatta. Ezek között elsősorban azokra gondolunk, amelyek a pálos renddel kapcsolatosak. Minthogy meggyőződésünk, hogy Engel műveinek eddig ismert bibliográfiája korántsem teljes, igen valószínű, hogy az ismerteken túlmenően is jelentek meg pártfogása nyomán kiadványok. Eszterházy Pécsre kerülését követően rövidesen megjelentek József császárnak a szerzetes rendeket eltörlő, vagyonukat elkobzó rendeletéi, amelyek a püspököt igen nehéz helyzetbe hozták. A politikától visszahúzódva húzta-halasztotta az intézkedéseket s inkább az általa építtetett szentlászlói nyaralójában és pécsi palotájában élte csendes életét.52 így nem csoda, hogy körlevelein kívül még azokon a kiadványokon sem találkozunk nevével, amelyek megjelenését talán ténylegesen is ő támogatta. Számos munkafeladatot kap Engel ez időben a várostól, amely új státusának megfelelően más sz. kir. városok mintájára — egyre több nyomtatvánnyal alakítja ki ügykezelését. Birtokíveket, adóíveket és más nyomtatványokat rendel a város, ezeket le is szállítja és sorra nyújtja be számláit a tanácsnak. Azonban nemcsak megrendeléseket kap, hanem néha erélyes hangú felhívásokat is, amelyekben nyomatékosan figyelmeztetik kötelességeire, a cenzúra betartására, a köteles példányok beszolgáltatására. 4 49
