Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)

Második fejezet

Soldati Tamás dominikánus szerzetes munkájának címlapján a terjedelmes szöveggel is sikeresen birkózott meg Engel, mindössze három elválasztásra kényszerült. E munkán találkozunk először a kategorikus ,,Jussu et impensis” — rendeletére és költségén megjelöléssel Klimóra utalva. (PÉK. Klimó ktár T V. 22.) — A fokozatok megválasztásában hasonlóképp sikerültnek mondható az „Instructio” kezdetű évszám nélküli, de valószínűen ugyancsak 1776-ban megjelent kiadvány.

(PÉK. Klimó ktár F II. 6.)

A naptár szövegében Engel pirossal nyomta a vasárnapokat, valamint a holdváltozásokat, amelyeknél, Hold jelet és óra-perc meghatározást tüntet fel. A napok neve helyett csak a számok vannak, az égövjeleket viszont minden nap mellett megtaláljuk és minden vasárnap előtt az aznapra előírt evangéliumot, néhány jellemző szóval.

A naptárrész alatt, vastag vonallal elválasztva, a postajáratokat olvashatjuk, hogy a hét mely napján honnan jön járat, illetve hová lehet utazni. Hétfőn és csütörtökön, valamint kedden és szombaton jönnek-mennek a postajáratok. Érdekes, hogy Keddet nem az ismert Dienstag szóval írja, hanem Ertag-nak nevezi, ez pedig Duden nagy szótára szerint a bajor nyelvjárás sajátos kifejezése. A naptár legalján találjuk a szintén német nyelvű impresszumot, melyben Engel királyi szabadalmas és püspöki nyomdásznak nevezi magát.

Kissé szomorú fényt vet a városra, amely ekkor márkb. 8000 lelket számlált, hogy Engel a 100 példányban készített és díszes kivitelű naptárból április végéig, 2 krajcáros áron is mindössze 25 darabot tudott értékesíteni. Ennek okát azonban nem csupán érdeklődés hiányában, vagy éppen esetleg Engel iránti ellenszenvben kell keresni, hanem az is lehetett az oka, hogy ebben az időben a város lakosságát egyre jobban igénybe vették a város felszabadításával járó költségek. így aztán megnéztek

43