Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)
Második fejezet
MÁSODIK FEJEZET Engel János József életéről Apjáról az uralkodónőhöz felterjesztett kérelmében1 emlékezik meg és elmondja, hogy Engel Ádám előbb mint tizedes, majd mint őrmester szolgálta őfelségét 38 éven át. Hosszú csatatéri szolgálata alatt számos sebesülést szenvedett, ezek. valamint az öregkorával járó gyengesége folytán, — mint szolgálatra már alkalmatlan — megkapta az obsitot, majd röviddel ezután meg is halt. Engel születési helyét nem ismerjük. Ám ha megkíséreljük születési évét megállapítani, akkor egy kissé különös nehézséggel találjuk szemben magunkat, Anyakönyvben két életkori adatunk van Engelre vonatkozóan. Második házasságát 1773-ban Pécsett kötötte és itt mint 35 éves szerepel. Huszonkét évvel később. 1795- ben hal meg, a bejegyzés szerint 48 éves korában. Feltételezésünk szerint ez a bejegyzés téves. Ugyanis Engel első felesége 1772-ben — kétévi házasság után 45 éves korában halt meg Pécsett. Engel tehát mikor Budán először megnősült, 43 éves özvegyasszonyt vett el, amikoris ő maga az első változat szerint 32, a második szerint viszont csak 23 éves lett volna, ez pedig az előbbi 11 évvel szemben 20 éves korkülönbséget jelent. Valószínűsítve a kisebb korkülönbséget, Engel feltehetően 1738-ban született és 57 éves korában fejezte be életét. Kérelmében Engel elmondja, hogy ezelőtt 7 évvel (tehát 1765-ben) „meinen eigenen Lebens-Nahrung der Buchdrucker Kunst ergehen”, — életét a könyvnyomdászat művészetének szentelte. A XVIII. sz. harmadik negyedében Budán csak egy nyomda létezett, a nevezetes Landerer-család birtokában. Länderer Lipót Ferenc 1764-ben meghalt és ekkor özvegye, kit Länderer Katalin néven ismerünk, vette át a nyomda irányítását.2 Länderer Katalin összeférhetetlen, erőszakos asszonyság hírében állott, amit bizonyítani látszik az is, hogy egymás után hagyták ott segédei.3 Engel kérvényének további részében — mintegy nyomatékül — azt is elmondja, hogy az ő tervezett nyomdalétesítése nem okoz kárt senkinek. Pécsett nincs nyomda, hanem csak a környék kolostoraiban van alkalmanként. Az 1770-es évek elején nagyobb számban csak az erdélyi részeken, és a felvidéken találunk nyomdahelyeket. A mai Magyarország területén csupán a következő helyeken volt nyomda: Buda, Pest, Vác (ekkor még engedély nélkül!), Komárom, Győr, 21
