Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)

Összefoglalás

Az indulás rengeteg pénzt emésztett fel, még erre, még arra kellene, hová, kihez forduljon a most még idegen, s őt mint a püspök gyámoltját oly furcsán fogadó városban? — csak Klimó püspökre gondolhatott. Klimó segítette is, 500 forintot adott néki áprilisban kölcsön azzal, hogy majd a hímesházi plébániának fizesse vissza. Aztán megismerkedett a jólelkü Vizer Krisztinával, hamar szót értettek és augusztusban már össze is házasodtak. Engel ismét rendezett körülmények közé került, átadhatta magát munkájának, amely egyedül éltette, lelkesítette és töltötte ki minden gondolatát. '

Engel személyes élete és nyomdája most már egyképpen „egyenesben'’ volt. Mégis, a tragikus vonások nem hagyták el: gyermekeit már kiskorukban sorra eltemette, csak kettő állt végül is halálos ágya mellett. A sok sorscsapás azonban ha súlyos is volt, de nem törte meg és azzal az erős lélekkel lett úrrá fájdalmain, amilyen szívós akarattal és erővel harcolta végig az utat a saját nyomda megvalósításáig.

Ez az emberkép rajzolódik ki elénk, amikor gondolatban végigkísérjük az első pécsi nyomda létrehozóját életútján. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy Engel jó képességekkel, de különösen szívós akarattal és dicséretes szorgalommal rendelkezett. E tulajdonságokhoz járult még tipográfiai tudása és ízlése, mely utóbbit nagy valószínűséggel Vizer Ádám és Klimó nagyszerű könyvtárában még tovább is fejlesztette. így Engel János Józsefben nem csupán Pécs első nyomdászát, hanem a korabeli magyar nyomdászat egyik igen jó képességekkel rendelkező, az adottságok mellett az átlagon jóval felül álló nyomdász egyéniségét tisztelhetjük. Személye és tevékenysége Pécs kultúrtörténetének igen jelentős tényezője s e körülmény valóban indokolttá tenné, hogy városa legalább utcanévvel örökítse meg immár kétszáz éves emlékét.

120