Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)
Negyedik fejezet
A nagyszerűen berendezett, a kor legmodernebb eszközeivel felszerelt nyomda megkezdte működését. Most már bizonyos benne, amint megírta ezt már előre a sok könyörgő levelében, melyet a püspökhöz, tanácshoz, Helytartótanácshoz küldött: saját és családja pusztulását hozza ez a nyorrjda. Knezevich ekkor még nem mondható idősnek, alig 49 éves, de a sok létbizonytalanság, keserűség, csalódás, a kilátástalan harc az új nyomda ellen, felőrölték idegeit, elmorzsolták életerejét, — javakorára, megtört öreg ember lett. Rétje, földje, szőlője van még, de ereje fogytán ahhoz, hogy ezek megműveléséről gondoskodni tudjon, aztán jövedelme se igen van már, felesége beteges, legkisebb fia alig 15 éves, gondoskodni kell róluk. Nincs más választása, mint hogy megszabaduljon a terhektől és legalább egy darabig úgy-ahogy meg tudjanak élni. 1837 tavaszán eladja rétjét, szántóföldjét és szőlejét Szirák,Mátyásnak.48 így legalább most rendezheti még fennálló adósságait, amelyek miatt újabb pörökkel fenyegetik. 1838. július 16-án meghal Szepesy Ignác püspök, aki tízesztendős pécsi tevékenységével kitörölhetetlen nyomokat hagyott maga után a város tudományos és kulturális életében. Érdemei méltatására a kor krónikásai49 alig találnak szavakat, de még a késő utókor is hálát érez iránta és 55 év múlva közadakozásból szobrot állítanak emlékére00. Érdemei között külön kiemelik, hogy létre hozta a Lyceum nyomdát, — de arról senki sem emlékezik, hogy ez nemcsak az emlegetett 16 000 pengőforintokba került, hanem az első pécsi nyomda s vele együtt Knezevich életébe is... Ám ez így, — csak féligazság: Knezevich tragikus sorsának nézőpontja. Egész életének és tevékenységének ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy a nyomdát és Knezevichet valójában nem Szepesy tette tönkre, — ugyanaz lett volna a sorsa Szepesy nélkül is, legfeljebb pár évvel később. Emberi tulajdonságai csakúgy, mint igen szerény szakmai képességei egyaránt alkalmatlanná tették, hogy egy, a Szepesy nagystílű tervei szerint megszervezett és berendezett nyomdába beilleszkedhessen. Ezt Szepesy hamar észrevette és ezért nem élt és nem élhetett Knezevich és nyomdája adottságaival. Bizonyos, hogy saját szemszögén keresztül Knezevich ezt sohasem ismerte be, ő a püspökben csak sorsa megrontóját látta. (Ez a szemlélet a Knezevich családban fenn is maradt. 1872-ben a pécsi nyomdászok ünnepségei kapcsán egy hírlapi megemlékezésre válaszolt özv. Náray Károlyné Knezevich Julianna, Knezevich akkor 61 éves leánya,51 aki kiemelte, hogy atyja és a nyomda pusztulásának Szepesy volt az okozója.) Az első pécsi nyomda megszűnésének körülményei A következő évben szomszédjával, Freissmann Ignáccal támad nézeteltérése a kerteken átfolyó víz miatt,52 — egyebekről nem tudósít a város jegyzőkönyve. A pénztárkifizetéseknél is csak az új nyomdának van egy kisebb számlája, Knezevich ez évben nem dolgozott a városnak. 110
