Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)

Negyedik fejezet

A lapalapítási kísérletet követő 1833. évvel Knezevich működésének befejező, ugyanakkor igen keserves időszaka kezdődik. Keservessé teszi nemcsak a nyomda már évek óta tartó vegetálása, hanem a Szepesy nyomdaalapítási szándékával szembeni küzdelem reménytelensége. Knezevich azonban — úgy tűnik — nem találja annak, szinte foggal-körömmel védekezik, ágál mert bizonyosan tudja, hogy ha Szepesy nyomdája megvalósul, az övé nem maradhat fenn, azzal nem versenyezhet. Ragaszkodik a nyomdához, — de nem mint nyomdász, hanem mint tulajdonos, aki úgy látja, végső létalapját veszti el vele.

Knezevich az év elején tudomást szerez arról, hogy Szepesy nagyarányú főiskola alapítási tervében egy új nyomda létesítése is szerepel. Ennek nyomán 1833. április 4-i kelettel levelet intéz Szepesy püspökhöz.27 Levelében elismeri, hogy „a nevelő Intézeteknek leghatalmasabb eszköze lévén a könyvnyomtatás”, méltán érdeklődik iránta a püspök, majd rögtön saját helyzetéről írva elmondja hogy „könyvnyomtató Intézetemből tsak igen szegényen élődöm neveletlen famíliámmal, és egy nyomorult szegény beteg feleségemmel eggyütt”. Minthogy azonban egy másik nyomda „végső elpusztulásomat és házi népemmel eggyütt Ínségre való jutásomat eszközölné", „szentül fogadnám, hogy... minden tehetségemet arra fordítandanom, ujjabb nyomtató sze-Knezevich küzdelme a nyomda fennmaradásáért

Azonos szövegű magyar és horvát nyelvű imakönyv

Szepesy nagy gondot fordított egyházmegyéje horvát ajkú híveire s lehet, hogy ennek kapcsán ö készíttette ezt a ti makönyvet, amely egyébként német nyelven is ugyanekkor készült. (PÉK Klimó ktár MM VII. 31. és Sz-P. XII. 19.)

102