Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

I. Eszközök és eszközhasználók

[6] Vasárnapi Újság, 1865: 132. BSFP, 1878: 282. Ring Ármin: A fotografozásról. [...] Budapest, 1884: 28. Fényképészeti Lapok, 1884:133. Cserey, i. m.: 29-30. Tárgymutató: 19.

[7] Süvegcukor, arábiai mézga és víz, illetve tojásfehérje, lepárolt víz és kálium-bikromát oldatából készült. (Veress Ferenc 1888b: 98.)

[8] 1R° = 5/4 C°.

[9] Tóth Mike, i. m.: 107-108. Az igenleges (pozitív) kép jelentősége és készítése fényképészetünkben. Fényképészeti Lapok, 1885: 175. Veress Ferenc, 1888b: 96

[10] Magyar Fényképészek Lapja, 1899: 5-7.

[11] Fényképészeti Értesítő, 1895:47-48. APhoto-Club Magyar Amateur-fényképezők Országos Egyesülete Fénykép-kiállításának tárgymutatója. Budapest, 1902, február hó 16-28: 1-7.

[12] Az Amatőr, 1904: 5:12; 6:13.1906: 199-201.

[13] Az Amatőr, 1905: 94.

[14] Fényképészeti müvek értékesítése. Magyar Fényképészek Lapja, 1900: 78-80. A művészi fényképezés évkönyve 1914. Nagyvárad, 1913: on.

[15] A színes fényképezés különös tekintettel a másolási processusra. Az Amatőr, 1905: 412-413. Szeghalmi Gyula: A festéknyomás. Pinatypia. Az Amatőr, 1909: 41-42.

[16] Törhetetlen diapozitívek. Az Amatőr, 1910: VI.

[17] df. Joanovich Pál: A diapozitív ékről. Az Amatőr fotoalmanachja. Budapest, 1908:33-38.

[18] Színváltoztató képek. Az Amatőr. 1905: 295. Természettudományi Közlöny, 1910: 619. A művészi fényképezés évkönyve 1914. 1913: 9-12, A Fény, 1917: 60.