Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

VIII. Szakma és szaksajtó

[13] Idézi Kankowsky Erv in: Forgácsok a fotótörténelemből. Folyóiratok olvasói. Fotóművészet: 1942:10:21.

[14] „Sokat tanultam a lapból és köszönöm a tanácsot... Ma egy csinos gyermekfelvétel sikerültét csakis ennek köszönhetem." (Fényképészeti Lapok: 1882: 45)

[15] Sárffy Aladár 1858. augusztus 18-án született Takácsiban (Veszrém megye). Tanári oklevelet és doktorátust szerzett. 1887- és 1900 között a Lőcsei Állami Főreáliskolában rendes tanár. A nyolcvanas évek elején Kolozsvárott Veress Ferenctől tanulta meg a fotografálást, és szerkesztette vele együtt a Fényképészed Lapokat is. (Magyar Fényképészek Lapja: 1901: 84-85.)

[16] Sárffy Aladár: A fényképészet aesthetikája. Fényképészeti Lapok: 1885-1888 (:47 folytatásban).

[17] Magyar Fényképészek Lapja: 1899: 26.

[18] Magyar Fényképészek Lapja: 1901: 84.

[19] „A fényképész ifjúság önképző és segélvegylete 1885. március 26-án 80 lelkes tag részvételével megalakult... Az egyesület diszelnöke Kozmata Ferenc ...Elnökei: Forché Román, Pentl Lajos. Titkár: Csonka Géza. Ezenkívül 13 választmányi és 2 póttag..." (Fényképészeti Lapok: 1885: 98-99) „...alapszabályait a Belügyminisztérium a szokásos bemutatási záradékkal ellátta, s így az egyesület most már megkezdhed működését. Az egyesületnek... 112.. tagja van." (Fényképészeti Lapok: 1885: 163.) Az Egylet főként a fényképészsegédeket tömörítette. Estélyek, felolvasások, könyvtár megszervezésével, munkaszerzéssel segítette tagjait.

[20] Fényképészeti Közlöny. Havi folyóirat. A Fényképész Ifjak Önképzó' és Segélyező' Egyesülete hivatalos lapja. Szerkeszd: Halász Ágost. Budapest, 1886-1889. Az első szám 1886 márciusában jelent meg. (A továbbiakban a kiadás helyét csak azokban az esetekben jelezzük, amikor a lap nem Budapesten jelent meg.)

[21 ] Fényképészeti Értesítő. Fényképezők és műkedvelők szaklapja. Felelős szerkesztő: Tarczali Dezső' Nyíregyházán. (Szentendre-Budapest) 1893-1896. Később dr. Möller Miklós vette át a lap szerkesztését, és kiadását is vállalva áthelyezte Boldogasszonyba (1896— 1897). Az első szám 1893 novemberében jelent meg.

[22] Néhány szót az amatőr, illetve műkedvelő elnevezésről. Ez utóbbi főként 1880-1910 között volt használatos. 1910-től egvre inkább kiszorította az amatőr elnevezés, amely kevésbé utal a két tevékenységtípus (hivatás/műkedvelés) között objektíve létező különbségekre. Érdekes e fogalompár értékelésében bekövetkezett változás. Míg az 1880- 1910 közötti korszakban a hivatásos fényképész (a szakfényképész) elnevezés bizonyos, társadalmilag érzékelhető presztízst hordozott, az 1910-től kezdődő korszakban pejoratív töltést kapott, párhuzamosan azzal a jelenséggel, hogy a fényképészed tevékenység gyakorlati-eszmei irányítása a szakfényképészek hatásköréből egyre inkább a jobban szervezett, egyesülésekbe tömörült amatőrök hatáskörébe ment át.

[23] A Fényképészek Köre 1895. október 31-én tartotta alakuló közgyűlését, amelyen Kiss Józsefet választották elnökül. (Fényképészeti Értesítő: 1895: 195.) „A fényképészek... belátták végre, hogy egyesülni kell, ha a korral lépést akarnak tartani." (Fényképészeti Értesítő: 1896: 221.)

[24] A Fényképészek Köre hivatalos közlönye. Szerkeszd: Lőwinger Mór. 1897-1904. Az első szám 1897 januárjában jelent meg.

[25] AClub elnöki dsztét dr. Wartha Vince egyetemi tanár, akkor miniszteri tanácsos vállalta el. (Fényképészeti Szemle: 1899:106-107.) Megalakulásakor kb. 70 tagja volt, köztük báró Eötv ös Lóránd, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Fényképészeti Szemle: 1899: 121.), akinek tagsága nagymértékben hozzájárult a Club presztízsének megteremtéséhez, a fényképészet „rangos" tevékenységként történő elismeréséhez. Ettől az időtől kezdve a társad a Imi-politikai élet vezetői (József főherceg, Izabella főhercegnő, miniszterek, polgármesterek, magas állású dsztviselők) például a kiállítások megnyitásán, mint protokolláris aktuson, előszeretettel vettek részt.

[26] Fényképészeti Szemle. Amateurok lapja. Szerkeszd és kiadja: Pejtsik Károly 1899-1928.

317