Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

VII. Az objektív látásmódja

Kép a képen

„A másoló fényképezés [...] külön ága a fényképezésnek [...], egészen elvált az előbbitől", s olaj- és vízfestmények, rajzok és fotók reprodukálásának összegző megjelölésére szolgált. „Erős" tárgylencséket használtak hozzá, amelyek „kis domborúságokon fekvő képeket szolgáltattak". Az első, e tárgykörből ismert felvételt Beszédes Sándor készítette - Telepy Károly olajfestménye után - a Nefelejts című lap rendkívüli mellékleteként 1860-ban, és Hegedűs Lajosnét ábrázolta. A szolnoki Chryastel Ignác Petőfi-reprodukciója - névjegy formában - az egész országban elterjedt 1861 táján. Hasonló népszerűségnek örvendett Sztraka Károly besztercebányai fotográfusnak az 1848/49-i szereplő vezérférfiakröX készült felvétele. Simonyinak Székely Bertalan Dobozy című festményének „nagy photograph" változata már 1862-ben kapható volt. Ő Az özvegy című albumlapot - Székely festménye után - a Képzőművészeti Társulat bírálóbizottságának ülésén mutatta be 1868. október 9-én, s „a választmány azt oly általános megelégedéssel fogadta", mint egy évvel korábban Vörösmarty Szép Ilonkajának Orlay Petrich Soma nyolc - Simonyitól származó - fényképezett rajzával megjelent kiadását.

Az „akadémiai palota-tervek műlapjai" hasonlóan nehéz, de más típusú feladatot adtak Simonyinak. Henszlmann, Ferstel és mások eredeti rajzai után kellett elkészítenie egy lapon A m. akadémiai palota terveinek fényrajzi mását, s a közérdekű kép oly díszesre sikeredett, hogy bármely jeles képgyűjteményben méltán helyet kaphatott. A szóban forgó műlap a Vasárnapi Újság kiadásában, a karácsonyi ünnepek múltával, 1861 végén jelent meg, és „a jövedelem az akadémiai építési tőke növelésére fordíttatott". Az eredmény kellően bizalmat keltőnek mutatkozott ahhoz, hogy Reitter építész főmérnök egy másik, festőből fotográfussá lett művész, Barabás Miklós gondjaira bízza 1864 márciusában a lipótmezei tébolyda tervének másolását. [10]

A festményekről készült reprodukciók idővel nemcsak polgárjogot nyertek, de a művészetek népszerűsítésében is komoly szerep jutott nekik. Oly annyira becsülték őket, hogy a Képzőművészeti Társulat 1871. január havi tárlatának rendezői a képzőművészeti remekek társaságában Zichy Mihály „Szt. Pétervárott lakó hírneves hazánkfia" műveinek fénykép másolatát is kiállították. A képek azután - csakúgy,

295