Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

VII. Az objektív látásmódja

[19] Divatcsarnok, 1861. augusztus 21. Hajnal. [...]. 1863: 24-25. Vasárnapi Újság, 1865: 608. Magyar Néplap, 1866. április 9.

[20] Vasárnapi Újság, 1864: 85, 98; 1865: 82, 104, 282. Fővárosi Lapok, 1865: 435. Koszorú, 1865: 359.^

[21] Magyar Újság, 1871: 100.

[22] BSFP,1870: 169-170. Magyarország a bécsi 1873-diki közkiállításon. [...] 1873: 161. Fényképészeti Lapok, 1882:111.

[23] Fényképészeti Lapok, 1872: 2: 3. Képes Kiállítási Lapok, 1873: 103. Vasárnapi Újság, 1874: 429. Életképek, 1876:175, 185. Phot. Notizen, 1878: 115-116,173.

[24] Fényképészeti Lapok, 1884: 17-18, 116-117; 1886: 247. Fényképészeti Közlöny, 1886: 35; 1889: 5. Vasárnapi Újság, 1888: 20.

[25] Baden Pritchard, Henry: The Photographic Studios of Europe. [...] London, 1882:263-265. Fényképészeti Lapok, 1884: 251. VU, 1886: 517, 672-673; 1888: 1, 225-226, 273.

[26] Fényképészeti Lapok, 1882: 40-41; 1884: 251; 1887: 85.

[27] MTA Értesítő, 1881:140. Pécsi Hírlap, 1887. december 15.

[28] Kiállítási Lapok, 1885: 397-398.

[29] Magyar Fényképészek Lapja, 1897: 124.

[30] Fényképészeti Értesítő, 1896: 248, 326-328, 340-342. Magyar Fényképészek Lapja, 1897:15-16, 294. Offizieller Katalog [...] Berlin, 1896: 58. Magyar Salon, 1900: 589.

[31] A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum tulajdonában.

[32] Magyar Fényképészek Lapja, 1900:184-186. Klary, i. m.: 41-42.

[33] Modem fényképezés. A Fény, 1907: 9.

[34] Szabadban fényképezni: önmagában ez még nem jelentett újdonságot. Schremner József és Wittwindisch Béla már 1863-ban, nemcsak a Kerepesi-úti műtermükben, de a környező Beleznay-kert „csinosabb helyein" is „bármikor eszközölt" felvételeket. (Hölgyfutár, 1863. április 28.)

[35] Az Amatőr, 1905:120.

[36] Nyáron, napfényben, F: 18-as „lesötétítés mellett", 1/25 másodpercnyi idő alatt. (Az Amatőr, 1905: 85.)

[37] Az Ernemann-gyár elmés kis, Auto Bob elnevezésű (önkioldó) készülékével, amelyet Zeiss-féle Minimum Palmos gépére szerelt fel. (Az Amatőr, 1907: 56.)

[38] A forgalom első ízben 1882-ben fordult elő, „ugyanegy személyről különböző világításban látható" felvételek kapcsán. (Fényképészeti Lapok, 1882:111.)

[39] Az Amatőr, 1906: 117. A Photo-Club [...] második országos művészi fényképkiállításának tárgymutatója. [...] 1906: 11A Fény, 1917: 87.

[40] A Hét, 1911: 679. A Fény, 1912: 36.

[41] A Fény, 1910: 103; 1911: 168; 1912: 206; 1916:1.

[42] írók és művészek. Budapest, 1914.

[43] Dr. Szilágyi Erzsébet: Hogyan lettem fényképész? Kézirat, 1958: 5-6.

[44] A közönséges „rapid" lemeznél 2,5-3-szor érzékenyebb, ortokromatikus Hauff Ultra-Rapid lemez árnyalatdúsan, fényudvarmentesen, lágyan „dolgozott". (A Fény, 1914: 14a.)

[45] A Fény, 1912: 81, 83, 87, 89, 91, 93-94; 1914: 31; 1916: 30; 1917: 88.

[46] A Fény, 1907:128. Az Amatőr, 1909: 2-3,10-12, 287,289a. Arad és Vidéke, 1911. április 30.

[47] A látszat ellenére egyetlen személy, Révész Imre bújik meg az elnevezés mögött, aki, hogy magát Révész Zoltántól megkülönböztesse, választotta ezt a (kettős) névmegoldást.

[48] Az Amatőr, 1906: 19-20, 172; 1908: 169. A Fény, 1907: 86; 1908: 62. Koséi, H. C: A portrait-fotografálás. A Fény, 1909: 62-65. Fotográfia, 1912: 3. A Fény, 1913: 6, 23.

[49] Lajtha Sándor: Modem Képek. A Fény, 1910:95-99; 1911:230. Kőszegi Viktor: A valódiság. A Fény, 1912: 228.

[50] Rónai Dénes: A fotográfia uj irányáról. Nádai Pál: Művészi fényképek. A Fény, 1909:122; 1917: 85-86.

[51] Vasárnapi Újság, 1857: 196. BSFP, 1857: 270-271.

[52] Alföld, 1861:119: 2; 1862:5: 2, 22: 3,25: 3,27:4,124: 3,135:2. Vasárnapi Újság, 1862: 296.

239