Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
I. Eszközök és eszközhasználók
JEGYZETEK [1] Erfindung oder die Kunst, auf die beste Art die so höchst merkwürdigen Lichtbilder zu verfertigen. Gemeinfasslich von Daguerre selbst mitgeteilt nebst den neuesten Berichten darüber von mehreren bezühmten Natur forschem. Aus dem Französichen frei übersetz von einen deutschen Physiker. [...] Stuttgart, 1830. (Az 1830-as dátum nyilvánvalóan elírás. Pesther Handlungszeitung, 7 Dezember 1839: 387.) [2] Wollständige anweisung zur Verfertigung Daguerre’scher Lichtbilder [...] nach eigenen Versuchen von F.A.W. Netto [...] Halle, 1839. [3] Pesther Handlutigszeitung, 1839: 387; 1840: 27. [4] Daguerrotypia Magyarországon. Der Spiegel, 1 April 1840 (:216). [5] Zimmermann hallgat arról, melyik német fordítás szolgált az övének alapul. [6] Dr. Bardócz Lajos: A felfedezések és taláhnányok története. Külön tekintettel a [...] fényképezés kifejtésére. A művelt rendek szükségeihez alkalmazva. A Magyar Tudományos Akadémia által a magyar hölgyek díjával koszoruzott pályamű. Emich Gusztáv kiadása. Pest, 1865:163. [7] Mivel mind I. Ferdinándnak, mind Metternichnek egy-egy képet küldött Daguerre, a harmadik nem lehetett más, mint az, amelyet Apponyinak ajándékozott. [8] Novak Dániel: Pesti mükiállítás. Honművész, július 2kán 1840 (:428-429). [9] Fénysugarak napjaink borúiból. Hölgyfutár, 1855: 814. Apor Károly br., a kir.-tábla elnöke Maros-Vásárhelytt. Fényképészeti Lapok, 1884: 78-79. [10] „[...] a' lap simításához [...] behintetik [...] tajtékkővel 's kevéssé olajba mártott gyapottal kerekdeden dörzsöltetik. [...] Majd azután a' lap igen megmelegittetik. [...] Daguerre képei.... 1840: 6-7.) [11 ] A sötétkamrát is gyakran emlegették ezen a néven. [12] Jód-tinktúra. [13] Magyar Tudós Társaság Évkönyvei, V. kötet. Budán, A' Magyar Királyi Egyetem' betűivel. 1841:73. [14] „Gyorsító szerek alatt a fényképészetben bizonyos vegyülékeket értünk, melyek a jódozott lapot a világosság iránt rendkívül érzékenynyé teszik. Ezen szerek magokban véve nem bírnak rokonsággal a világosság iránt, azaz a világosság nem változtatja meg azokat: de ha velők a fényesített lap bevonatik, erre oly tulajdonsággal hatnak, hogy azon a kép néhány másodpercz alatt előtűnik.,, (Bardócz, i.m.: 151.) 1841. június 8-án, Noél-Paymal Lerebours optikus, „[...] a Londonban lakozó franczia Claudet úr nevében", levelet intézett a Francia Tudományos Akadémiához, amelyben közölte, hogy „[...] a jóddal bevont ezüstlemezeket nagyobb érzékenyités gyanánt halv kigőzölögtetésével kezelte, miáltal rájuk [...] árnyékban [...] 15-20 másodpercz alatt készített arczképeket [...]". Comptes re«dws....l841:XII:1059-1060.) „A gyorsító szerek ugyanazon időben, midőn azokat Claudet feltalálta, (Franz) Kratochwilla és Natterer testvérek (Joseph és Johann) által már Bécsben is használtattak, és pedig Claudettől függetlenül; [...]", az előbbi brómot, az utóbbiak chloro-brómot alkalmaztak. (WienerZeitung, 19 Januar 1841, illetve Allgemeinen Wiener Polytechnische Journal, 1841:151.) [15] Egressy Gábor: Parisnak magyarosító ereje van. Honderű 1844:177. Procédé photographique accélérateur. Par M. de Nothomb. Comptes rendus..., 1846: XXII: 743. „A magyar keverék recipéjét - melynek összetétele ismeretlen - Guérin úrnak köszönhetjük. Állandósága a jobb fajta gyorsító szerek között biztosít helyet neki. 1 :10-15 arányban hígítsuk, és jól ledugaszolt üvegcsében tároljuk. Öntsünk belőle csekélyke mennyiséget egy tálba, majd a lemezt bekenve vele, azt helyezzük az érzékenyítőbe, és hagyjuk addig benne, míg színe világos rózsaszínt nem ölt." (Traité de photographie par Lerebours et Secrétan. Paris, 1846: 144-146 , illetve L'abbé Moignot: Répertoirc d’optique moderne ou analyse 21
